2009. november 05., 08:562009. november 05., 08:56
A kéményseprők egyik országos érdekvédelmi szervezete (ASFOCH) felhívja a figyelmet: akár katasztrófához is vezethet, ha képzetlen emberek kezelik a kéményeket.
A szászrégeni székhelyű kéményseprő-szövetség immár két éve működik, 70 céget tömörít, és 75 százalékos országos lefedettséggel rendelkezik. Mircea Balsoianu elnök érdeklődésünkre elmondta, az engedéllyel rendelkező kéményseprők – a füstjáratok tisztántartása mellett – a lakosság pontos tájékoztatását tekintik fő feladatuknak, valamint azt, hogy környezettudatos tüzelésre biztassák a klienseket.
„Sajnos egyre több az illegálisan tevékenykedő kéménykotró, aki nemcsak érvényes igazolvány, de kellő szakmai felkészültség nélkül dolgozik. Ezek nemcsak jogilag vétkesek, de felelőtlenségükkel akár tűzvészt is okozhatnak. Szakemberekből pedig évről évre kevesebb van” – hívta fel a figyelmet Mircea Balsoianu. Mint mondta, olyan panaszokról is hallott, hogy a feketébe öltözött álkéményseprők felmentek a padlásra, majd megkapargatták a kémény oldalát, gondolva, a gazda hallja, hogy dolgoznak, aztán komoly pénzeket zsebeltek be a háziaktól.
| Mircea Balsoianu, az ASFOCH elnöke szerint a kályhák, kémények biztonságos és energiatakarékos működése érdekében fontos, hogy jó minőségű tüzelőt használjunk, amelynek maximális nedvességtartalma nem lehet több 20 százaléknál. „Ez pontosan azt jelenti, hogy a tűzifát, felhasználása előtt, legkevesebb két évig kell szárítani. Emellett a cserépkályhákat évente legalább egyszer ki kell takarítania egy szakembernek, aki felhívja a tulajdonos figyelmét a fűtőeszköz helyes használatára, valamint meghatározza a típustól függő maximálisan alkalmazható tüzelőmennyiséget” – tette hozzá a kéményseprők szövetségének elnöke. Szerinte azért fontos meghatározni a tüzelő mennyiségét, mert a fölöslegesen elhasznált fűtőeszköz már nem melegít. „Pazarlásnak számít, környezetvédelmi szempontból káros, és elősegíti a korom lerakódását a kéményekben. Egyáltalán nem mindegy, mivel fűtünk. A rongyok, műanyag palackok és zacskók égetése során túl sok füst keletkezik, amely megterheli a szellőzőjáratokat. Ez elkerülhető, ha jó minőségű fát és megfelelően adagolt gázt használunk fűtésre” – hangzik a kéménytisztító ajánlata. Szakítani kell azzal a hagyománnyal is, hogy a falusi kéményeket kiszélesítik a padlásokon, és ott füstölik a télire való ennivalót. Ez az eljárás amellett, hogy törvénytelen, fokozottan tűzveszélyes is. A szakértők szerint a gázfűtéses eszközöket évente egyszer, a fával és szénnel üzemeltetetteket pedig kétszer kell átvizsgáltatni az illetékesekkel. „A kémények falán lerakódó korom begyulladhat. Rendszeresen találkozunk hasonló esetekkel, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés” – hívja fel a figyelmet Balsoianu. |
„Be kell vallanom, nem szívesen engedek fel idegeneket a padlásra – mondta érdeklődésünkre Sütő Zsolt, a Szatmár megyei Szér településről. – Egyébként mifelénk az utóbbi időben nem is jártak kéményseprők, mindenki maga takarítja a füstjáratokat. Nincsenek akkora kémények, amelyeket ne tudnánk rendben tartani. Én nem bízom a mostani kéményseprőkben, csak a pénzt szedik ki a zsebünkből, aztán a végén csak nekünk kell elvégezni a munkát.”
Nem alaptalan az emberek bizalmatlansága, hiszen Mircea Balsoianu szerint több csaló a helyi polgármesteri hivataloktól szerzett működési engedéllyel kopogtat, amely korántsem feltételez megfelelő szaktudást. „Mi nem léphetünk fel a csalók ellen, ezt csak a megfelelő rendfenntartó szervek tehetik meg lakossági bejelentések alapján” – fűzte hozzá Balsoianu.
A múlt rendszerben minden tavasszal és ősszel ellenőrizték a kéményeket. Nagykárolyban például ’89 előtt 25 kéményseprő gondozta a kisvárosban és környékén füstölő kéményeket, akik a fűtésszezon elején és végén ellenőrizték a füstjáratokat. Ma egy magáncég végzi ezt a szolgáltatást. Nagykárolyban és Szatmárnémetiben is működik kéményseprő-vállalat, ám mindkettő a város kültelki részein működtet irodát, és meglehetősen nehéz eljutni hozzájuk, így csak azok dolgoztatnak velük, akik régóta ismerik őket.
A nagykárolyi cégvezető nem kívánt nyilatkozni lapunknak, ám annyit sikerült megtudnunk, hogy idén ősz elején bejárták a környéket, és aki beengedte őket, annak kitisztították a kéményét. Idén 50 lejt kérnek a munkáért, és a kiállított számla alapján évente háromszor megkotorják a ház összes kéményét.
Az egyik börvelyi lakos arról számolt be, hogy augusztus végén jártak nála kéményseprők, aztán ígéretük szerint novemberben és tavasszal újra jönni fognak. A kéményseprők szövetségének elnöke úgy tudja, a szakemberek megfelelő rendszerességgel járják a településeket. „Jövünk, ha hívnak, emellett rendszeresen járkálunk a falvakban, és ajánljuk a szolgáltatásainkat” – így a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok