A szegények lakás nélkül maradnak?

Kértem az építőcég képviselőjét, hogy a legrövidebb időn belül javítsanak a minőségen, ellenkező esetben nem fizetünk. A Conimur már két hónapja napi 1,1 százalékos késedelmi  kamatot fizet, mert áprilisban kellett volna átadnia az épületet” – füstölgött Florea, aki a Hidegvölgy bejáratánál így köszöntötte a cigányokat: „No mi van? Nem ízlett a Borbély László paszulylevese?” – utalván arra, hogy az RMDSZ jelöltje elvesztette a választást, szerinte többek között azért is, mert a hidegvölgyi romák nem rá adták a voksukat.
„Én is tudom, hogy nem tökéletes az épület, de annyi pénzből, amennyit erre szánt a megrendelő, csodát nem lehet művelni. Elismerem, hogy az ajtók, ablakok nem zárnak jól, de a hibákat ki fogjuk javítani. A projektben nem irányozták azt elő, hogy csempe legyen a fürdőszobában, konyhában. Így az összkép sem lehet tökéletes” – védekezett tegnap az építőcéget képviselő munkálatvezető, Gheorghe Sofron. A két lépcsőházas új tömbház felépítésére különben 820 ezer lejt szánt az önkormányzat. Miközben a Hidegvölgy első tömbházát teljes egészében a vásárhelyi önkormányzat finanszírozta, a második és harmadik lakótömb fele-fele arányban a városi költségvetésből, illetve kormánytámogatásból épült.
A Hidegvölgyben pár éve elkezdődött szociális lakásépítési program jócskán megosztotta az ott élő, több száz fős roma közösséget. Az első tömbházba már évek óta beköltöztek a lakók. A másodikat most kellett volna átvenni, a harmadiknak júliusban kellene elkészülnie. A tömbházak a korábbi házikók, putrik, tákolmányok helyén épültek. 2003-ban kezdődött a bontás, és a vásárhelyi önkormányzat illetékesei azt ígérték, hogy a felszámolt házikók tulajdonosai költöznek majd be az 1–2 szobás tömbházlakásokba. Most azonban több roma is azt állítja: lefizetéses alapon „az ügyeskedőknek” utalja ki a polgármesteri hivatal a lakrészeket. „Azok számára utaltuk ki a lakásokat, akiknek azelőtt a telken háza volt, és akiknek sok gyermekük van. Mióta átadtuk az első tömbházat, néhány lakó kicserélődött, mert nem tudták fedezni a kiadásokat. Nyári hónapban 210 lejbe, télen 350–400 ezer lejbe kerül a lakások fenntartása. Itt azoknak van pénze, akik lányokat futtatnak, pénzt adnak kölcsön uzsorakamatra. Ők tudják kifizetni a villany- és gázfogyasztást. Szociális segélyből nem lehet fenntartani az állami lakást” – nyilatkozta a helyszínen az összesereglett újságíróknak Bakó László Attila, a polgármesteri hivatal társadalmi-kulturális igazgatóságának vezetője. A fő gondot különben a romák szerint a vízfogyasztás elosztása jelenti, a lakások ugyanis nem rendelkeznek saját fogyasztásmérővel. Így pedig hónapról hónapra parázs vita alakul ki arról, hogy ki mennyi vizet fogyasztott.

Máthé Éva