Sörre bor: autodidaktaként kezdték a Tokaji-hegység szatmári nyúlványán megtelepedett túrterebesi borászok

A szatmári borász tavaly decemberben vehette át a Partiumi Falugazdász Hálózat által odaítélt az Év pincészete díjat a Reizer Pincészet társtulajdonosaként. A családi gazdaságot édesapjával, Reizer Györggyel közösen működteti.

Elöljáróban megtekintjük a pincészet szőlőfeldolgozó részlegét, amely a régi ház átalakított gazdasági épületében található. Ide kerül minden ősszel a hat hektárnyi szőlészet termése. A must egy része acéltartályokban válik borrá, a testesebb nedűket a pince tölgyfahordóiban érlelik. Mintegy tízféle fehér- és vörösbort készítenek.

Reizer Gergő közben Budapesten elvégezte a szakácsképző főiskolát, majd a Partiumi Keresztény Egyetemen a turisztikai szakra iratkozott be, de végül meggondolta magát, és mielőtt lediplomázott volna, hazatért a szatmárnémeti családi házba, illetve a túrterebesi nagyszülői telekre. Eldöntötte, hogy édesapja mellett felvállalja a Reizer Pincészet kiépítését. Ez új impulzust adott a közös gazdaságnak, és 2017-re európai uniós forrásokból sikerült hat hektárra növelni a szőlészetet, ami már kellő hátteret biztosított a pincészet fejlesztéséhez. A borászatot 2013 óta Gergő vezeti, a családban rögzítették a munkamegosztást.

A jeles erdélyi borászról, Csávossy Györgyről elnevezett Kárpát-medencei Borveseny tavalyi kiadásában két ezüst- és két aranyérmet ítéltek óta a túrterebesi pincészetnek legjobb fehér és vörös boraiért.

Vendéglátóm szerint egy borász számára a kitüntetések és díjak jelentik a bormarketing-tevékenység igen fontos állomását, amennyiben azt jól be tudja építeni termékeinek népszerűsítésébe. Pincészetük ezzel még az elején tart, de a palackozás beindításával jóval több energiát és időt fordítanának a népszerűsítésre is.

Igaz, hogy borversenyekre rendszerint száraz borokkal nevezek be, de volt már díjazott félédes borom is. Ízlés kérdése, ki milyen bort szeret, azt tiszteletben kell tartani” – magyarázza a szatmári borász.

Aki tévhiteket is megpróbál eloszlatni az úgymond ,,olcsó és pancsolt” borokról. Úgy véli, a borászati nagyüzemek rendelkeznek olyan korszerű technológiával és gyártókapacitással, ami lehetővé teszi, hogy nagy mennyiségű és olcsó áron forgalmazott bort is elő tudjanak állítani. Egy nagy borüzemnek jelentősen lecsökken a végtermék-előállítási költsége, így többféle árkategóriában versenyezhet. A legtöbb pincészetnek eleve vannak olcsóbb és prémium borai egyaránt. A kisebb pincészetek ugyan hátrányban vannak, ezért sokkal többet kell rádolgozni, hogy megmaradhassanak a piaci versenyben.

Meggyőződése, hogy a számos nehézség és gond ellenére megéri gazdálkodni, mert ez a legszabadabb foglalkozás. „Amikor 2011-ben hazatértem, három opció állt előttem: munkát vállalok egy szatmári cégnél, elmegyek pár évet külföldre dolgozni, vagy beszállok az apám által ajánlott családi vállalkozásba, a túrterebesi pincészet és a tőlünk hat kilométerre levő szőlészet kiépítésébe. Meggyőződésem, hogy legjobb választás volt a családi gazdaság mellett dönteni” – magyarázza búcsúzóul a túrterebesi borász.