Fotó: Haáz Vince
Mindössze 12 500 hely jut az ötmillió, 65 év fölötti idős emberre Romániában az állami és magánkézben lévő szociális szolgáltatók által fenntartott időotthonokban, amivel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban. A kormány új pályázati lehetőségeket kínál az otthoni idősgondozásra, amivel csökkenteni lehet a szociális otthonokra nehezedő nagy nyomást. A Krónika által megszólaltatott Kolozs megyei idősek otthona vezetője szerint a külföldre távozott nagyszámú családtag miatt egyre nagyobb szükség van az idős emberek intézményes ellátására.
2023. május 15., 19:232023. május 15., 19:23
2023. szeptember 06., 21:312023. szeptember 06., 21:31
Lesújtó helyzetbe került a romániai idősgondozás. A lakosság hangsúlyos elöregedésével egyre nagyobb teher nehezedik a reális szükségletek töredékét kiszolgáló intézményrendszerre – ismerte el a napokban Marcel Boloș, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának vezetője, amikor egy 80 millió eurós európai uniós pályázati projektet bocsájtott közvitára. A miniszter szerint Romániában közel egymillióra rúg a 65 év fölöttiek száma, akik valamilyen szinten gondozásra, segítségre szorulnak.
A szakminisztérium RMDSZ-es államtitkára, Hegedüs Csilla az új projekttel kapcsolatban a Krónikának elmondta, hogy a meghirdetésre kerülő pályázatból többek között új szociális lakásokat lehet építeni az idősek számára. Az uniós forrás lehetővé teszi az egyéni szociális lakások rehabilitációját, napközi otthonok korszerűsítését, illetve otthoni ápolási szolgáltatásokat.
A bágyoni Irgalmasság Háza a református templom szomszédságában, egy csendes zöldövezetben fekszik
Fotó: Bágyoni Öregotthon
az otthonon kívüli mozgás elősegítése és kísérés, az adminisztráció, a vagyonkezelés és egyéb szociális szolgáltatások. Az integráltan nyújtott kiegészítő szolgáltatások közé tartozik az orvosi ellátás, a munkaterápia, a pszichoterápia, pszichopedagógia, a szociális, jogi és információs tanácsadás.
,,A közeljövőben megjelenő pályázatra akkreditált állami és magán szociális szolgáltatók jelentkezhetnek a helyi hatóságokkal együttműködve” – mutatott rá portálunknak Hegedüs Csilla.
A valós szükségletekhez képest azonban az idősgondozást szolgáló uniós pályázati keret túl kevés pénzt jelent, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 33 esztendőben a román állam alig vett tudomást erről a szociális szakterületről. A nyugdíjasotthonokba beutalt személyekért hosszú éveken át mintegy száz lejt fizettek, ami a szociális intézmények kiadásaihoz képest jelképes összegnek számít.
Ezzel magyarázható, hogy
amit a nyugdíjasok többsége önerőből nem tud kifizetni. Csak abban az esetben van esély egy magán szociális intézménybe bekerülni, ha a család havonta fedezi a nyugdíj és a költségek közötti különbözetet. Akinek erre nincs lehetősége, az a helyi önkormányzatok vagy az egyházak által fenntartott időskori intézményekbe várhat bebocsájtásra, ahol a várakozási lista akár több év is lehet. De hosszú a várakozási idő a magán szociális szolgáltatóknál is, hiszen mindenhol korlátozott a helyek száma.
Fotó: Haáz Vince
A kivételek közé tartozik a Kolozsvártól 45 kilométerre fekvő aranyosszéki Bágyonban működő öregotthon, ahol még vannak üres helyek, de jellemző módon a szüleiket elhelyezni akaró családtagok elsősorban a városi intézményeket keresik. Sógor Géza, a bágyoni Irgalmasság Házát működtető Misericordia Egyesület vezetője szerint a faluhelyen fenntartott öregotthonok azért nem annyira kedveltek Romániában, mert az időskori szociális intézmények lakói kilencven százalékban városiak.
,,Faluhelyen még mindig nagy szégyen, ha valaki idősotthonba kerül, ezért a család mindent elkövet, hogy lehetőleg otthon gondozzák a szülőket, de a fiatalok külföldre távozásával egyre kevesebb a lehetőség erre” – fogalmazott a Krónikának Sógor Géza.
Az 1999-ben indult aranyosszéki öregotthon 15 éven át azon ritka erdélyi szociális intézmények közé tartozott, ahol a kisnyugdíjasokat is fogadták, a különbözetet pedig nyugat-európai adományokból finanszírozták. Sógor Géza szerint ennek a korszaknak azonban vége szakadt, mert
Ma már Bágyonban is csak úgy tudnak fogadni idős lakókat, ha a havi 3400 lejes díjat az érintett, vagy a család kifizeti. Ami még mindig jóval olcsóbb, mint a kincses város ötezer lej fölötti havi költsége személyenként.
Ápoló szakszemélyzet. A bágyoni szociális intézményben is egyre nehezebb bővíteni a személyzetet
Fotó: Bágyoni Öregotthon
A Misericordia Egyesület vezetője szerint megszaporodtak a vállalkozásszerűen induló szociális intézmények, ami azt jelenti, hogy működtetőjük profitorientáltan nagy összeget ruház be induláskor, így jó fizetést tud adni a szakszemélyzetnek, és korszerű a berendezés. A valódi szociális érzékenységre alapozó intézmények ezzel a trenddel nem tudnak lépést tartani, hiszen az ápolóknak, nővéreknek kínált fizetések jóval alacsonyabbak, így nehezebb megfelelő személyzetet is toborozni. Idéntől ugyan a román állami támogatás jelentősen nő – az intézményekbe befogadott idős személyek után ezer lej az új ,,fejkvóta” –, a három évtizede tartó közömbösséget ez mégsem tudja hirtelen megváltoztatni.
Sógor Géza örvendetesnek tartja a hírt, hogy a román kormány az otthoni idősgondozásra is nagyobb hangsúlyt fektet, ez az intézkedés azonban csak azokon tud érdemben segíteni, akik az otthoni háztartásban önellátóak, így elegendő, ha valaki naponta fél órára vagy egy órára meglátogatja őket. A rendszernek az a nagy hibája, hogy
A teljes otthoni ellátásra szoruló idősek helyzete még nehezebb, hiszen ha nincs mellettük családtag, az állami támogatás szintén kevés ahhoz, hogy napi 24 órás ellátást biztosítsanak a beteg számára.
Sógor szerint az egyetlen járható útként legtöbbször a hosszú várakozási listás idősotthonok kerülnek közelképbe, amitől a legtöbb szépkorú irtózik, hiszen megszűnik megszokott otthoni környezete. Ezzel is magyarázható, hogy ezekben a szociális intézményekben viszonylag rövid az ittartózkodók túlélési esélye.
Kiskolások látogatásai teszik kellemesebbé az idős lakók hétköznapjait
Fotó: Bágyoni Öregotthon
és egyre több az Alzheimer-kóros ember, aki speciális gondozást igényel. Az elmúlt 24 évben nálunk is több száz idős ember fordult meg, és többségüket sajnos kikísértük a temetőbe” – fogalmaz a Krónikának Sógor Géza.
Az egyesület vezetője elismeri, hogy az idősek otthonai nem jelentenek ideális helyet az élet vége fele közeledő emberek számára, de a családtagok szétszóródásával keletkező kényszerhelyzet orvoslására még mindig ez jelenti a legjobb megoldást.
Ebéd a bágyoni idősek otthonában
Fotó: Bágyoni Öregotthon
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás