A római katolikus püspöki palota kertje Nagyvárad legszakszerűbben helyreállított zöldövezete lett
Fotó: Pap Melinda
Továbbra is a váradiak használhatják a római katolikus püspöki palota szakszerűen helyreállított kertjét, melynek karbantartását a megegyezés értelmében az önkormányzat finanszírozza.
2020. július 01., 20:112020. július 01., 20:11
2020. július 01., 20:162020. július 01., 20:16
A nagyváradiaké marad a római katolikus püspöki palota felújított kertje a tulajdonos Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és a helyi önkormányzat megállapodása értelmében. A legutóbbi tanácsülésen jóváhagyott megállapodás szerint
az évi 100 ezer lejes összegből – mely az infláció mértékével arányosan évente változik – a vetőmagokat, műtrágyát és egyéb kertészeti eszközöket szerzi be a kert tulajdonosa, aki vállalta, hogy gondozza a zöldövezetet.
A püspökség az idei évből hátramaradt július–december periódusban 50 ezer lejből gazdálkodhat, derül ki a városházi tájékoztatásból. Az felel a csend és rend fenntartásáért a park területén, illetve a közvilágítás biztosítása is rá hárul, ennek költségeit azonban az önkormányzat fedezi az említett támogatáson kívül. Cserébe a püspökség felel a kert bútorzatának épségéért, a nappali nyitva és éjszakai zárva tartásért, és kötelessége együttműködni az egyébként a biztonsági kamerákat felügyelő helyi rendőrséggel, illetve engedélyezni az önkormányzat illetékeseinek a karbantartási munkálatok láttamozását.
A 2006-ban visszaszolgáltatott római katolikus püspöki rezidencia kertje kétségkívül az egyik legszebb és legszakszerűbben karbantartott zöldövezete a városnak, amely oázisként vonzza a napi nyüzsgés elől menekülőket. A palota felújításával párhuzamosan a püspökség nem kis energiát fektetett a helyreállításába, melyhez határon átívelő pályázat keretében szerzett támogatást.
Magyarországi partnerként a szarvasi Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara, illetve az ottani Arborétum volt a segítségére a 773 ezer eurós költségvetésű, május végén zárult projektben. Böcskei László megyés püspök a kertrendezési munkálatok kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy
Fotó: Pap Melinda
Az 5,5 hektáros kert felújítási munkálatait irányító francia kertész, Beaudet Tancred a tavaly nyáron tartott bejáráson elmondta: a palotakert két nagyobb egységből áll, a palota mögötti barokk parkból és az oldalánál fekvő területen lévő tájjellegű kertből. Utóbbiban a Bibliában szereplő növények kaptak helyet, de egy, a középkori kolostorok kertjeit idéző részt is terveztek ide fűszer- és gyógynövényekkel.
A sövényeket és a tuják egy részét eltávolították, átültették, hogy a palota főhomlokzata előtt nagyobb teret kapjanak, de a legendás magnóliafák, amelyekhez virágzáskor váradiak ezrei zarándokolnak el, a helyükön maradtak. A palota mögötti amfiteátrum is megújult, és a kertfelújítás keretében májusban egy hatéves mamutfenyő-csemetét is ültettek. A felújított kertbe tilos biciklivel behajtani, a háziállatok sétáltatása sem engedélyezett, és rollerezni, görkorcsolyázni vagy gördeszkázni sem szabad.
Visszakerül az építő püspök címere a térség legjelentősebb barokk műemlékének homlokzatára
Visszakerül a római katolikus püspöki palota főhomlokzatára az építtető Patachich Ádám püspök címere, mely a hagyománynak megfelelően díszítette az 1762 és 1776 között épült barokk épületegyüttest. A címer az 1968-ban megkezdett felújításáig állt a főhomlokzat középső rizalitját koronázó timpanonban, ekkor vétették le és pusztították el az épület múzeummá alakításáról döntő kommunista hatóságok. A mostani felújítási terv elkészítésekor döntés született az elpusztult címerdombormű rekonstrukciójáról és visszahelyezéséről – nyilatkozta a sajtónak Böcskei László megyés püspök, aki szerint a címer visszahelyezésével mintegy megkoronázzák a teljes körű helyreállítási munkálatokat. A címer rekonstrukciójához a 19–20. század fordulóján készült fényképeket, valamint Patachich Ádám püspök egyéb, fennmaradt címerábrázolásait használták. Ezt Fekete Tibor szobrász készítette el római cementből László Attila restaurátor közreműködésével. A címer két darabját már visszahelyezték a timpanonba, és pár héten belül a teljes dombormű megcsodálható lesz, ígérte a megyés püspök. Mint ismeretes, a nagyváradi római katolikus püspöki palota magyar kormánytámogatással újul meg, az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapta meg tulajdonosaként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség. A külső felújítás befejeződött, a belső munkálatok még zajlanak, ezekkel decemberben kell elkészülni. A palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!