Fotó: A szerző felvétele
2013. április 19., 08:132013. április 19., 08:13
Amint az a terv elkészítésével megbízott bukaresti szakemberek beszámolójából kiderült, a házbontás nem az első opció az utca közlekedésének hatékonyabbá tételében. Tiberiu Ciolacu építész prezentációjában elmondta: az utca fontos összeköttetést jelent az egyetem és a belváros között, ezért kellene megkönnyíteni rajta az autós és kerékpáros forgalmat. Rövid távon szerinte hatékony megoldás lenne az utca jelenlegi formájának megtartása mellett az egyirányúsítás, így egy kerékpárút is elférne rajta, ez azonban azt feltételezné, hogy az ellenkező irányba haladó forgalmat máshová kellene elterelni, ami más utcákat terhelne meg.
Második megoldásként javasolták a más országokban már ismert „shared space”, vagyis közös tér bevezetését az utcában – ez azt jelentené, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok szabadon közlekedhetnének az úttesten, ahol az autók is haladhatnának, de csak szigorú sebességkorlátozással. Hosszú távú javaslatként került be a városfejlesztési tervbe az utca bővítése, bontások révén – így a szakemberek szerint egy új villamosvonal is elférne rajta. Tiberiu Ciolacu hangsúlyozta: nincs szó kényszerű házbontásról, hanem a tulajdonos beleegyezésével az utcafrontot kellene valamivel hátrébb vinni – a házat lebontani, majd odébb újjáépíteni.
A közvitán mintegy 130 váradi lakos jelent meg, akik felszólalásaikban egytől egyig ellenezték a bontásokat. Elsősorban a környéken lakók, de felszólaló szakemberek, építészek is kifogásolták a javaslatot. Egyikük úgy fogalmazott: igaz, hogy a Kert utcai házak nem hoznak pénzbeli profitot, de önmagukban a város értékei közé tartoznak. Az utca egyik lakosa azt mondta, tisztában van vele, hogy a házak közül sok igen rossz állapotban van, azonban ez nem mindegyikre igaz, másfelől azt sem érti, hogyan szolgálhatná a háztulajdonos érdekét az utcafront áthelyezése. Szabó Anemari építész azt mondta, jónak tartja a tervben szintén szereplő belső forgalmi gyűrű létrehozását, amely a belvárost tehermentesítené a forgalomtól, így azonban azt nem érti, miért van szükség egy, épp a főtérről kivezető, négysávos útra.
Ilie Bolojan polgármester egyébként korábban sajtótájékoztatón reagált a bontások miatti közfelháborodásra. Azt mondta, egyes Kert utcai házak újjáépítése olcsóbb lenne, mint a helyreállítás, és biztos benne, hogy erre a tulajdonosok is rá fognak jönni. Nagyvárad Általános Városfejlesztési Terve 2025–2030-ig lesz érvényes, és fő céljai között szerepel a városi közlekedés jobbítása, a gazdaság fejlesztése, a turisztikai vonzerő kiaknázása, illetve a helyi adminisztráció hatékonyabbá tétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!