Vajon mi árad be? Brassóban és Kolozsváron is sok a panasz a néha elviselhetetlen bűzre
Fotó: Haáz Vince
Állampolitikai szintre emelték a környezetszennyezést Romániában – jelentette ki Brassó polgármestere, aki szerint a román hatóságok képtelenek fellépni egy láthatatlanul terjedő, de annál inkább kiszagolható probléma, a várost elárasztó bűz ellen. Miközben az ellenzéki Allen Coliban perre menne magával az állammal is a hulladékkezelő központból időnként, de régóta áradó szag miatt, a néha szintén „bűzlő” Kolozsváron arról megy a vita – egyértelmű érdekek mentén –, egyáltalán honnan ered az orrfacsaró büdösség. A két bűzprobléma már csak azért is rendkívül kínos, mert fejlett erdélyi nagyvárosokról van szó, melyek Románia leginkább környezetbarát, legzöldebb, legmodernebb, „legokosabb” városai lennének.
2023. szeptember 21., 10:382023. szeptember 21., 10:38
Allen Coliban, Brassó polgármestere szerint „a szennyezést állampolitikai szintre emelték” Romániában. Az elöljáró a Cenk alatti városban érezhető bűz ügyében fakadt ki, mely miatt a helyi önkormányzat kész beperelni a román államot, ugyanis a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa szerint az ellenőrző hatóságok nem végzik dolgukat.
A Brassói Rádiónak nyilatkozó Allen Coliban a környezetvédelmi ügynökség (ANPM) által hétfőn ismertetett jelentésre reagált, melyben a város északkeleti részén mobil laborral végzett mérések eredményeit ismertetik. Ezek szerint
Allen Coliban szerint a mérések azt igazolják, hogy veszélyben a brassóiak egészsége. „A kén-hidrogén hatása az egészségre jól dokumentált. Fejfájást, szédülést, légzőszervi panaszokat okozhat. Az eredményeknek aggodalomra kellene okot adniuk és riadót kellene fújniuk a közegészségügyi igazgatóságnál” – jelentette ki a polgármester, aki szerint a mérések megkérdőjelezik a város hulladékkezelő központjának működtetője által közölt adatokat is, amelyeket az engedélyeztetési eljárás során közölt.
A kén-hidrogén záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz, amely kéntartalmú szénvegyületek (fehérjék) rothadásakor képződik, így tehát szennygödrökben is, de a kőolajban és a földgázban is gyakori. Az emberi szervezetre mérgezőleg hat (vérméreg). A kén-hidrogén nagyobb koncentrációban a szemet irritálja. 320 ppm (parts per million) koncentráció felett kialakulhat tüdőödéma. 800 ppm az emberek felénél halálos dózisnak minősül. 1000 ppm felett egyetlen lélegzetvétel is ájulást és halált okozhat.
– fogalmazott rádiós nyilatkozatában a bukaresti parlamentben ellenzékben politizáló USR helyi elöljárója. Kifejtette: jelenleg az a probléma, hogy egy éve és kilenc hónapja nem az előírásoknak megfelelően zárták le a hulladékkezelő központ hármas tárolóját, ahová már nem visznek szemetet: nincs megoldva a szennyvízgyűjtés. Elmondása szerint hasonló kellemetlenségeket kellett elszenvedniük tíz éven keresztül a brassóiaknak a szintén rosszul lezárt egyes számú tároló miatt is. Erre és a kettes cellára 2018–2020 között „tették ki” a megtelt táblát, jelenleg a 4-es tározóba viszik a lakossági szemetet.
„A mobil labor megerősíti, amit eddig is tudtunk: a bűzt a kén-hidrogén okozza, ám az állami hatóságok még mindig azon tanakodnak, mi okozhatja, honnan ered. Pedig létezik egy hivatalos válasz a környezetvédelmi minisztériumtól, amely a legvalószínűbb forrásként a Fin Eco hulladékkezelőjét nevezi meg” – közölte a városvezető.
Allen Coliban brassói polgármester szerint a Fin Eco által kezelt hulladéklerakótól árad a bűz
Fotó: Fin-eco.ro
Ugyanakkor támogatják a polgárok fellépéseit is: társult félként bekapcsolódhatnak a magánszemélyek által kezdeményezett eljárásokba, bírósági perekbe, melyeket „az évek óta semmit nem tevő” állami hatóságok ellen indítanak. Egyébként a polgármesteri hivatal már korábban perbe hívta a céget, amely nem zárta le megfelelőképpen az egyik hulladéklerakót, illetve a környezetőrséget is, mert nem tett semmit az ügy rendezése érdekében.
Közben a Brassó megyei prefektúra a környezetvédelmi jelentés hétfői közlése után a Rador hírügynökség szerint bejelentette, szakbizottságot hoz létre, melynek terepellenőrzéseket kell végeznie. Egyébként Allen Coliban arra is emlékeztetett, hogy a Brassó megyei önkormányzatok összefogásával létrejött, a közös hulladékmenedzsmentet irányító-felügyelő ADI ISO Mediu nevű szövetségnek el kell költöztetnie a hulladékkezelő központot, ugyanis ez csupán 200 méterre fekszik a legközelebbi lakóháztól, miközben a minimális távolság egy kilométer az előírások szerint.
Ez esetben bonyolítja a helyzetet, hogy a hivatalosságok véleménye megoszlik a város főleg déli és keleti negyedeiben sűrűn terjengő, sokszor elviselhetetlen szag forrását illetően. Miközben Emil Boc polgármester inkább arra hajlott, hogy a pataréti új integrált hulladékkezelő központ, illetve annak működtetője lesz a ludas, Alin Tișe megyei tanácselnök minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó szemétlerakó helyett egy Kolozsvár közeli falu területén működő tyúkfarmra „kenje” a dolgot, amely ebben az időszakban trágyázza földjeit „természetes módon”, baromfiürülékkel.
Kolozsváron az új integrált hulladékkező központ lehet a bűzforrás az egyik verzió szerint
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
A kolozsvári bűz ügye idén először augusztus végén „robbant”, amikor a kánikula miatt tényleg elviselhetetlenné vált a leírhatatlan szag: az emberek bezárkózva izzadtak munkahelyükön, este lakásukban a hőségben, mert ha ablakot nyitottak, még inkább a rosszullét környékezte őket a beáramló dög- és ürülékszag fojtogató keveréke miatt.
Környezetvédők azonnal a hírhedt régi pataréti szemétlerakó közelében megépített új integrált hulladékkezelő központot (CMID) nevezték meg a bűz forrásaként, ugyanis állításuk szerint
Eleinte Emil Boc is azt nyilatkozta, valószínűleg onnan ered a szag, azonban az első hatósági vizsgálatok nem mutattak ki látványos légszennyezést a helyszín közelében.
Az ügy pikantériája, hogy éppen ebben az időszakban szintén elviselhetetlen bűzzel szembesültek a Kolozsvártól délkeletre fekvő Rőd és környéke, a községközpont Ajton, illetve Erdőfelek és a hozzá tartozó települések, többek között a magyar többségű Györgyfalva lakosai is. Azonban tudni kell, hogy itt hosszú évek óta az esztendő ugyanezen időszakában terjengeni kezd a bűz, változó intenzitással, megszakításokkal hetekig érezhető, széljárástól is függően. A szag a Rőd településen működő Transavia baromfifarmnak „köszönhető”, amely termőfölddel is rendelkezik a falu területén, a gabona betakarítása után pedig tyúkürülékkel trágyázzák a földet – a természetes megoldás „ára” a szörnyű bűz.
Mivel a napokban ismét terjengeni kezdett a bűz a kincses városban is, a megyei tanácselnök – amint arról beszámoltunk – hétfőn ismételten felszólította az illetékes intézményeket, hogy oldják meg a megye több településén hetek óta terjedő bűz problémáját.
Tișe fotókkal illusztrált közleményében jelezte: a Transavia csirkefarm hétfőre virradóra is földjeire szállította a tevékenységéből származó szerves trágyát, és „ez okozta” azokat a kellemetlen szagokat, amit a nap első felében még a kolozsváriak is éreztek. Az önkormányzat elnöke a hatóságok félrevezetésével vádolta a vállalatot, amelyik „az éj leple alatt” próbál megszabadulni a trágyától. „Amíg a bűz forrásának tényleges azonosítása nem történik meg, hanem a hatóságok a könnyebbik utat választva más okokat neveznek meg, addig nem lehet intézkedni a tényleges okok megszüntetéséről” – állapította meg közleményében Alin Tişe.
A Kolozs megyei önkormányzat elnöke hétfőn ismételten felszólította az illetékes intézményeket, hogy oldják meg a megye több településén hetek óta terjedő bűz problémáját.
A Transavia vállalat egyébként már korábban tagadta, hogy létesítményüktől Kolozsvárig ered a kellemetlen szag. A cég még augusztusban kibocsátott állásfoglalásában leszögezte:
Arra is emlékeztettek, hogy a környezetőrség első mérései szerint farmjukon nem haladta meg a megengedett értéket a kén-hidrogén-koncentráció, az ammóniáé viszont igen, igaz, csak kis mértékben.
Alin Tișe (balra) áprilisban adta át a központ kezelését a Supercomnak
Fotó: Kolozs Megyei Tanács
Egyébként sokan azért nem hisznek Tișe „forráselméletében”, mert Rőd távol, 19 kilométerre található Kolozsvártól – közúton, a megyeszékhely központjából mérve, de a kincses város széle légvonalban azért jóval közelebb található. Ugyanakkor hitelteleníti a megyei tanácselnök szavát, hogy miközben hétfői kifakadásában azt írta, a farm az „éj leple alatt” szórta a tyúkganét, „megtévesztve a hatóságokat”, a hír alátámasztásaként csatolt fotók nappal készültek, ráadásul az egyik fénykép bizonyíthatóan jóval korábbi.
Minden esetre tény, hogy a Transavia trágyaszórása valóban rendkívül zavaró bűzzel jár. Ezt györgyfalvi olvasók is megerősítették a Krónikának – a magyarlakta falu légvonalban éppen Rőd és Kolozsvár között terül el –, hozzátéve, hogy sajnos ez minden évben tapasztalható augusztus-szeptemberben. Maga a Transavia is jelezte, hogy 11 éve így járnak el, de eddig „senkit sem zavart”. Ám bizony a kolozsvári „kiakadás” ráébresztette a rődieket is arra, hogy hangot kell adniuk elégedetlenségüknek: ők is panaszt emeltek a hatóságoknál a bűz miatt.
Amely nem más, mint az immár Kolozs megyében is hírhedtté vált Supercom: a bukaresti sajtóban a „szemét lordjaként” emlegetett Ilie Ciuclea fővárosi üzletember, volt szociáldemokrata szenátor vállalkozása, amely tíz évre monopolhelyzetbe került a szemétszállítás terén egész Kolozs megyében, mégpedig nem kis összegért: 84 millió euróért. A szerződést természetesen a megyei tanács kötötte, Alin Tișe rajongó nyilatkozatai közepette. A cég a teljes megyét kiszolgáló hulladékkezelő működtetését is átvette idén áprilisban.
Mint ismeretes, a Supercom már januári bemutatkozásakor leszerepelt: kaotikusan gyűjtötték a lakossági szemetet, sok helyen hulladékhegyek tornyosultak. A begyűjtési folyamat azóta nagyjából helyreállt, ám a nyugati mintára beígért országos premier, az „annyit fizetsz, amennyit szemetelsz” elv bevezetése késlekedik.
Mintha Nyugaton lennénk, de persze mégse – így jellemezhető az új hulladékgazdálkodási szolgáltató kolozsvári és Kolozs megyei bemutatkozása.
Egyébként a kolozsvári és a brassói bűzprobléma nemcsak az elviselhetetlen szag miatt kínos: romániai viszonylatban rendkívül fejlett, élen járó városokról van szó, melyek felvállaltan Románia leginkább környezetbarát, legzöldebb, legmodernebb, „legokosabb” nagyvárosaivá válnának a közeljövőben, és ennek érdekében rengeteg pénzt is költenek hasonló jellegű projektekre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!