Fotó: Máté Éva
2008. december 09., 07:002008. december 09., 07:00
– Utolsó percben vállalta el a jelölést, az Afrikát és a Közel-Kelet országait magába foglaló körzetben indult az RMDSZ képviselőjelöltjeként. Számított arra, hogy mandátumhoz jut?
– Nem számítottam rá. Csak azt vállaltam, hogy húzóember legyek a kampány során. Segíteni akartam az RMDSZ-nek. Ha politikai karrierre vágytam volna, megmaradhattam volna az államtitkári tisztségben az Oktatásügyi Minisztériumnál. Ugyanakkor elismerem azt is, hogy az új választási törvény úgy rossz, ahogy van. Sok méltánytalanságot okozott. De ezen túlmenően mégiscsak az a fontos, hogy milyen minőségű emberek kerülnek be a törvényhozó testületbe. Amit az utóbbi negyven évben az erdélyi magyar közösség asztalára letettem, az talán feljogosít arra, hogy mandátumhoz jussak.
– Valakit ismer abból a 34 afrikai, illetve kelet-ázsiai illetőségű választópolgárból, akik önre adták a voksukat? Sejti, hogy kik juttatták be a parlamentbe?
– Sejtésem van. Államtitkárként a romániai zsidóság történetéről szóló tankönyv készítésekor ismertem meg az izraeli Holokauszt Központ munkatársait, nemrég újra felvettem velük a kapcsolatot, és kértem őket, hogy segítsenek. Gyanítom, hogy tőlük érkezett az a pár szavazat, amit kaptam. A napokban fel is hívtak Jeruzsálemből, hogy gratuláljanak. Szóval nincsenek abszolút véletlenek.
– Miként fog kapcsolatrendszert kiépíteni azokkal, akiket ön képvisel a parlamentben?
– Ez egy teljesen új helyzet, ilyen még nem volt a román parlament történetében. Az alakuló ülés után a képviselőház bürójában meg kell majd beszéljük ezt. A kiszállások nem kis pénzt emésztenének fel. Nem tudom még azt sem, hogy valahol, külföldön lesz-e majd képviselői irodám. Tény, hogy azok az emberek, akik a térségben élnek, hasznára lehetnek az országnak. Ugyanakkor a digitális érában talán mégsem lehetetlen a hálózatépítés. Különben 58 országról van szó.
Az Oktatásügyi Minisztériumban államtitkárként a külügyi kapcsolatokért, a diaszpórában élő közösségekkel való kapcsolattartásért feleltem, tehát van tapasztalatom ezen a téren. Fiatal munkatársaim majd feltérképezik, hogy ezekben az övezetekben milyen kulturális és gazdasági szervezetekbe tömörülnek a román állampolgárok, és elsősorban azokkal vesszük fel a kapcsolatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Látogatottsági adatok