140 éves a Temesvár–Arad-vasútvonal

Kedden este az állomás restijében tartottak tudományos értekezésnek nevezett találkozót nyugdíjas vasutasokkal és néhány érdeklődővel, tegnap délelőtt pedig az egyik váróteremben rendeztek be kiállítást az Arad környéki vasút történetéből, régi dokumentumokból és az indóházakban egykor használatos forgalomirányító berendezésekből, készülékekből. Mindkét rendezvény jobbára a román közigazgatás óta eltelt időszakra koncentrált, a 91 évvel ezelőtt történtekről kevés szó esett.
Pedig a két dél-erdélyi város vasúti összeköttetéséről 1869-ben született döntés.

Jancsó Árpád temesvári helytörténész, nyugdíjas út- és hídépítő mérnök szerint egyik fő szorgalmazója Klapka György 1848–1849-es honvédtábornok volt, aki a kiegyezés után a száműzetésből hazatérve állt a sínpálya építésének ügye mellé, és a munkálatok hitelezőjének megnyerte a Darmstadti Bankot. A kivitelezéssel és az üzemeltetéssel az Osztrák–Magyar Államvasutak helyett egy jól működő magántársaságot, a Tiszai Vasutakat bízták meg. Puskel Péter nyugalmazott újságíró, aradi helytörténész szerint a vállalat hosszasan alkudozott a nyomvonal menti földek tulajdonosaival, ezért késtek a munkálatok, de Jancsó tudni véli, hogy az aradi helyőrség aggályai miatt kellett új nyomvonalat tervezni, mert az eredeti az ágyúk lőtávolán belül esett. Kutatásai során Puskel arra jutott, hogy túlzott óvatoskodás és titoktartás közepette végezték a pályaépítést, sőt az avatót is a nyilvánosság mellőzésével tartották meg – ennek ellenére utasok mégis voltak az 1871. április 6-i első járaton.

Mindkét helytörténész egyetértett abban, hogy nem egy fővonalról volt szó, hiszen akkoriban már Temesvár és Arad is rendelkezett vasúti összeköttetéssel a két főváros, Bécs és Budapest irányába, de mindkét település gazdasági fejlődésében döntő szerepet játszott, hogy könnyebben megközelíthetővé vált a két város. A személyforgalom akkoriban másodlagos volt, de a mezőgazdasági termények és az akkor megjelenő nehézipar termékeinek szállításában nagy segítséget nyújtott. Még egy vasúthoz köthető évforduló van idén – tette hozzá Puskel –, 120 éve tették le Aradon a vagongyártás alapjait.
A prefektúra által kezdeményezett ünnepségen megjelent Kaposvári Péter, a Magyar Államvasutak szegedi területi igazgatója is. A beszédek után a meghívottak és az érdeklődők egy része „nosztalgiavonattal” mehetett a félúton levő Vingára és vissza, de mivel egyetlen korabeli gőzöst sem tudtak üzembe állítani, egy motorvonat szállította a vendégsereget – még csak nem is a Román Államvasutaké, hanem egy magántársaságé.