Zöld út az egyházi iskoláknak

A több mint kétórás vita során a testületek azt a részét módosították a tervezet 15. cikkelyének, amely jogot biztosít a vallási felekezeteknek anyanyelvű egyházi tanintézet létrehozására. Az átfogalmazott szövegrész értelmében „a törvényes előírásokkal összhangban a törvény által elismert vallási felekezeteknek jogukban áll a hívek anyanyelvén oktató egyházi tanintézeteket létesíteni, amelyek állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülnek”. A bekezdés elfogadása előtt a szaktestületek tagjai arról vitatkoztak, hogy „a törvényes előírásokkal összhangban” kitétel a szöveg elejére vagy végére kerüljön. Egy másik elfogadott bekezdés szerint „a szülőknek, illetve a törvényes gyámoknak jogukban áll, hogy kiskorú gyermekeik számára szabadon válasszák meg az oktatás nyelvét és típusát. 16 éves koruk után a kiskorúak dönthetnek e tekintetben, döntésük pedig előnyt élvez szüleikével szemben”.
Heves vita alakult ki a bizottsági tagok között, amikor ahhoz a bekezdéshez értek, amely a tervezet kormány által előterjesztett formájában kimondja, hogy „a nemzeti kisebbségek nyelvén működő közoktatási intézményekben a diákok anyanyelven tanulhatnak minden tantárgyat, a román nyelv és irodalom kivételével”. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nagy-Románia Párt (PRM) álláspontját, miszerint Románia történelmét és földrajzát is román nyelven kell tanítani, Lia Olguþa Vasilescu (PRM) ülésvezető is támogatta.
Az RMDSZ és a PRM képviselőinek szóváltása után az ülésvezető nem bocsátotta szavazásra ezt a bekezdést, és berekesztette az ülést, miután kvórumhiányt állapított meg a jogi bizottságban.

A kisebbség helyzetéről fogadott el ajánlást az EU–Románia vegyes bizottság
A magyar kisebbségek helyzetének rendezéséről, illetve a romániai közösségi és egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatásáról szólnak azok az ajánlások, amelyeket az Európai Unió és Románia parlamenti vegyes bizottsága fogadott el Bukarestben. Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a vegyes bizottság alelnöke elmondta: a kisebbség ügyét a vegyesbizottságban ki akarta hagyni a román fél, ezt a komoly ellenállást heves vita révén sikerült csak legyőzni. Az egyik ajánlás azokra a jogi úton már odaítélt romániai közösségi és egyházi javakra vonatkozik, amelyek tényleges visszaszolgáltatása még nem történt meg. A másik a magyar kisebbségek helyzetét illeti. Lényege: e közösség problémáit az önkormányzatiság és a szubszidiaritás (a lehető legalacsonyabb döntési szint) elve alapján kell rendezni, a romániai magyar felsőoktatást állami támogatásban kell részesíteni, és el kell fogadni a kisebbségi törvényt. Ezek az elvek az EP két határozatában szerepelnek, a vegyes bizottság ajánlásában ezekre hivatkozott, felszólítva a román kormányt, hogy e két határozat szellemében járjon el a kisebbségi kérdések terén. Hírösszefoglaló