Visszatért a madárinfluenza

A Tulcea megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) közölte, a deltában található Murighiol faluban egy baromfiudvaron elpusztult szárnyasokra bukkantak, a tetemek vizsgálata után pedig beigazolódott, hogy a kór emberre is átterjedő változatáról van szó. Ezt tegnap a Krónika kérdésére Csutak Nagy László, az ANSVSA alelnöke is megerősítette. A vizsgálatot követően leölték a gazdaságban található háziszárnyasokat – összesen 87-et –, és elkezdték a környék fertőtlenítését. A helyi hatóságok közlése szerint a szárnyasok tulajdonosa, Ionel Vorinca még kedden fedezte fel, hogy tizenöt baromfi ismeretlen okból elpusztult, ezt követően értesítette az illetékes állat-egészségügyi szerveket.
A Tulcea megyei prefektúrára öszszehívták a járványügyi hatóság képviselőit, akik úgy határoztak: bár nem vezetnek be egészségügyi zárlatot a település egészén, minden szükséges biztonsági intézkedést megtesznek, és az érintett háztartást elszigetelik. Ioan Boieru alprefektus közölte, őrszolgálatot állítanak fel, a településre vezető utakon pedig ellenőrző pontokat létesítenek, amelyeken fertőtlenítik az onnan távozó járműveket. Egyúttal betiltják a Murighiolból és környékéről származó baromfihús és tojás kereskedelmét, illetve szállítását. Az alprefektus szerint az érintett háztartást a hatályos jogszabályok által előírt 21 napig tartják karantén alatt. Ezen időtartam alatt a ház lakói otthonukban maradnak, az egészségügyi szervek pedig megvizsgálják, hogy nem fertőződtek-e meg a vírussal. „Amennyiben mégis továbbterjed a járvány, ugyanazokat a biztonsági intézkedéseket ültetjük gyakorlatba, mint 2005-ben. A mezőgazdasági igazgatóság munkatársai pedig ellenőrzik a mezőgazdasági nyilvántartásokat, valamint azon háztartásokat, amelyek esetében a baromfik leöléséről határoztunk” – mondta el az alprefektus. Filip Ivanov murighioli polgármester közölte, a hatóságok a mai nap folyamán egyúttal elkezdik a település lakosainak beoltását. Különben az oltási akció során nem madárinfluenza elleni oltóanyagot használnak, hanem a jelenleg is forgalomban lévő, az idén várható influenzajárvány ellen kifejlesztett oltást.
A bukaresti hatóságok még tegnap tájékoztatták az Európai Bizottságot, hogy a Duna-deltában a H5N1-es madárinfluenza-vírust azonosították – közölte Michael Mann, a mezőgazdasági biztos szóvivője. A vírustörzset elküldik az angliai Weybridge-ben található laboratóriumba, hogy nyilvántartásba vegyék az Európai Unió vírusbankja számára.
Dr. Adrian Streinu Cercel járványügyi szakorvos, a bukaresti Matei Balş Járványügyi  Intézet munkatársa elmondta, a járványügyi szakembereket nem érte váratlanul a madárinfluenza-vírus újbóli felbukkanása, mivel az két-három éves ciklusonként jelenik meg újra. Cercel szerint fontos lenne, hogy a lakosság beoltassa magát az emberi influenza elleni védőoltással, mivel az erősíti az immunrendszert, és ezáltal fokozottabb védettséget biztosít a madárinfluenzával szemben is. A szakorvos közölte, a vírus emberről emberre nem terjed, csupán a madárinfluenzában elhullott szárnyassal közvetlen kontaktusba kerülő személy kaphatja el a fertőzést. Ahhoz, hogy emberről emberre is terjedjen, előbb mutálódnia kell.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a lakosság csakis engedélyezett elárusítóhelyeken szerezze be a baromfihúst és a tojást, amelyet fogyasztás előtt meg kell főzni, vagy át kell sütni, mivel a vírus 70 Celsius- fok fölötti hőmérsékleten elpusztul. Nem javallott ugyanakkor a készételt ugyanabba az edénybe vagy ugyanarra a felületre helyezni, amelyen a nyers húst tárolták.
Romániában 2005. október 7-én, a szintén Tulcea megyei Ceamurlia de Jos településen mutatták ki először a madárinfluenza-vírus jelenlétét. A következő hét hónapban az ország 52 további településén bukkantak az emberre is veszélyes H5N1-es altípusra. Az első, kilenc megyét érintő madárinfluenza-hullám tavaly áprilisban ért véget. A második hullám kevesebb mint egy hónappal később jelent meg. Ekkor először egy Brassó megyei baromfitelepen bukkantak rá a vírusra, ám alig három hét alatt 18 megyében is felütötte a fejét, sőt Bukarestben is kimutatták. A leginkább érintett megye Konstanca volt, itt 15 H5N1-gócpontot azonosítottak. A járvány nyomán több százezer háziszárnyast leöltek. A fertőzések a Duna-deltába irányuló turizmust is befolyásolták, ugyanis Tulcea és Brăila megyében összesen több mint húsz gócpontot fedeztek fel, így csökkent az idelátogató turisták száma. A második hullám során összesen 127 gócpontot azonosítottak, az utolsóban július végén számolták fel a járványt.

Madárinfluenza: kétszáznál is több halott
Az első emberi madárinfluenza-fertőzést 1997-ből, Hongkongból jelentették. 2003 óta világszerte több mint kétszáz ember halt bele a madárinfluenza-vírus okozta fertőzésbe. A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élő víziszárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak, és az emberre is átterjedhetnek.