Vissza a szakmához

– Rendkívül mozgalmas időszakban kezdi meg nagyköveti tevékenységét Romániában: túl vagyunk a helyhatósági választásokon, és közeledik az őszi parlamenti megmérettetés.
– Voltak ennél sokkal mozgalmasabb időszakok is a román–magyar kapcsolatokban. A jelenlegit nagyon fejlettnek és jó értelemben véve tartom mozgalmasnak. Különben egy nagykövet nem tudja megválogatni, hogy mi történik a fogadó országban. Magánemberként jónak és érdekesnek tartom, ha egy országban mozgalmas fejlemények vannak, úgyhogy érdeklődéssel és örömmel várom, hogy mi fog történni Romániában.
– Előnyt vagy hátrányt jelent, hogy az újságírói pályáról került a bukaresti nagykövetség élére?
– Örülök, hogy eloszlathatunk egy tévhitet: igaz, hogy 28 éven keresztül újságíróként dolgoztam, valójában azonban karrierdiplomata vagyok. 1977-ben a magyar Külügyminisztérium Balkán-főosztályán kezdtem a tevékenységemet, tehát voltaképpen viszszatérek eredeti szakmámhoz, ami nem más, mint a térséggel – beleértve Romániát – foglalkozó diplomácia, ezt tanultam a moszkvai egyetemen is. Tehát nem idegen területre kerülök be, hanem 28, nagyon hasznos és szép újságírói esztendő után visszakerülök a forrásokhoz.
– És az egykor a jugoszláviai háborúkról tudósító újságíróként, hogyan kommentálja Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök őrizetbe vételének hírét?
– Ha még újságíró lennék, akkor azt mondanám, hogy nagyon nagy személyes elégtétel és öröm számomra. Diplomataként nagyon helyesnek tartom, hogy ha nagy késéssel is, de működik a nemzetközi biztonsági rendszer, és hogy azok, akik rászolgáltak erre, előbb-utóbb a megfelelő helyre kerülnek.
– Újdonsült nagykövetként miként értékeli a magyar–román kapcsolatok alakulását? Hogyan minősítették az államközi viszonyt Traian Băsescu államfővel?
– Sokkal jobbak a magyar–román kapcsolatok, mint azt tíz évvel ezelőtt gondoltuk volna. A jobbat nem úgy értem, hogy minden teljesen rendben van, de bemutatkozó látogatásaim során is azt tapasztaltam, hogy a román vezetőkkel nyíltan, őszintén és komolyan lehet beszélni. Fantasztikusak a kapcsolataink a gazdaság területén, ahol nemcsak a kereskedők és a tőkések járnak jól, hanem az egyszerű emberek is, hiszen összekötjük az utakat, a vasutakat. Vagyis most újra lehet építeni azokat a szálakat, amelyeket annak idején elvágtak. Fantasztikus dolog, hogy emberközelivé váltak a kapcsolatok, szabadon lehet mozogni, hiszen gyakorlatilag a határ nem akadály, hogy románok vásárolnak ingatlanokat Magyarországon, hogy magyarországi munkások dolgoznak Erdélyben. A romániai magyar közösség nagyon fejlett, komoly erőforrásokkal rendelkező közösség, és minden romániai hivatalos helyen, ahol megfordultam, hangsúlyoztam, hogy ez nagyon nagy érték Románia számára. Traian Băsescunak is elmondtam: szeretném, ha Magyarországot a legjobb szomszédnak, a romániai magyar közösséget pedig az ország egyik kincsének tartanák. Az elnök úr úgyszintén megerősítette, hogy nagyra becsüli a romániai magyarságot.
– Az anyaországnak van-e álláspontja az RMDSZ és az MPP között a parlamenti választásokon való esetleges együttműködés tárgyában folytatott egyeztetések kapcsán?
– Mint említettem, a romániai magyar közösség nagyon fejlett demokratikus társadalom, éppen ezért úgy gondolom, hogy nem szorul beavatkozásra és tanácsokra még az anyaország részéről sem. Ezt döntse el a magyar közösség, a választópolgárok, az általuk megválasztott hivatalos személyek. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy mit szeretnék látni, akkor természetesen azt, hogy Románia parlamentjében és szenátusában minél több magyar képviselő legyen.