Veszélyben a polgárok személyes adatai? Rendben találta a taláros testület a kiberbiztonsági törvényt

Azt az előírást nem kifogásolták, hogy a kibertámadásokat jelenteni kell az erre a célra létrehozott platformnak, de úgy vélekedtek, hogy a „kiberbiztonsági incidens” törvényi meghatározása pontatlan, értelmezhető, így gyakorlatilag minden közérdekű tevékenységet folytató felhasználót arra kötelez, hogy jelentse – és személyes adatait tartalmazó számítógépét átadja – a hatóságnak, ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a gépet vírus fertőzte meg.

Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel úgy értékelte, hogy a sebtében elfogadott jogszabály nem sérti az alaptörvényt. A testület kedden csak a határozat elfogadásáról adott ki közleményt, a részletes indoklást későbbre ígérte, mégis – szokatlan módon – három oldalon keresztül részletezte, milyen megfontolások alapján jutott arra következtetésre, hogy a törvény nem korlátozza a magánélethez való jogot, sem a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve nem sérti a jogbiztonságra, az előreláthatóságra és a szabályok egyértelműségének elvére vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.

A testület szerint azzal sem lehet visszaélni, hogy a törvény nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolja az „állami, vagy nem állami entitások kibertérben elkövetett, az alkotmányos rendet veszélyeztető propaganda- vagy félretájékoztatási kampányát”. Az alkotmánybírák szerint a megfogalmazás azért nem sérti a jogbiztonság, az előreláthatóság és a szabályok egyértelműségének alkotmányos elvét, mert csak „több feltétel együttes teljesülése” esetén teszi lehetővé, hogy a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak minősítsenek valamely, a kibertérben zajló tevékenységet.

Bár az alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki óvást, minden olyan – szűkítő és pontosító – jogértelmezése, amely bekerül a részletes indoklásba, a törvényi szabályozás részévé válik és ugyanúgy megfellebbezhetetlen érvényű lesz, mint maga az alkotmánybírósági határozat.