Fotó: Pixabay.com
Nem sérti a román alaptörvényt, illetve nem korlátozza a polgárok szabadságát és alapvető jogait a kihirdetésre váró kiberbiztonsági törvény – állapította meg keddi határozatában a bukaresti alkotmánybíróság.
2023. február 28., 23:192023. február 28., 23:19
2023. február 28., 23:212023. február 28., 23:21
A taláros testületnél az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Ludovic Orban volt miniszterelnök által alapított Jobboldal Ereje (FD) törvényhozói emeltek óvást a Románia kiberbiztonságáról és -védelméről szóló törvénytervezet ellen, amelyet rekordsebességgel, a kormányzati előterjesztést követően mindössze hat nap alatt fogadott el a kétkamarás parlament mindkét háza tavaly decemberben. A törvény egyebek mellett meghatározza az informatikai rendszerek elleni külső támadások, fenyegetések megelőzésért és elhárításáért felelős hatóságok és intézmények jogköreit, a kibervédelmi tevékenységek összehangolását pedig egy újonnan létrehozandó, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által koordinált Országos Kiberbiztonsági Testületre (SNSC) bízza.
Azt az előírást nem kifogásolták, hogy a kibertámadásokat jelenteni kell az erre a célra létrehozott platformnak, de úgy vélekedtek, hogy a „kiberbiztonsági incidens” törvényi meghatározása pontatlan, értelmezhető, így gyakorlatilag minden közérdekű tevékenységet folytató felhasználót arra kötelez, hogy jelentse – és személyes adatait tartalmazó számítógépét átadja – a hatóságnak, ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy a gépet vírus fertőzte meg.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel úgy értékelte, hogy a sebtében elfogadott jogszabály nem sérti az alaptörvényt. A testület kedden csak a határozat elfogadásáról adott ki közleményt, a részletes indoklást későbbre ígérte, mégis – szokatlan módon – három oldalon keresztül részletezte, milyen megfontolások alapján jutott arra következtetésre, hogy a törvény nem korlátozza a magánélethez való jogot, sem a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve nem sérti a jogbiztonságra, az előreláthatóságra és a szabályok egyértelműségének elvére vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.
A testület szerint azzal sem lehet visszaélni, hogy a törvény nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolja az „állami, vagy nem állami entitások kibertérben elkövetett, az alkotmányos rendet veszélyeztető propaganda- vagy félretájékoztatási kampányát”. Az alkotmánybírák szerint a megfogalmazás azért nem sérti a jogbiztonság, az előreláthatóság és a szabályok egyértelműségének alkotmányos elvét, mert csak „több feltétel együttes teljesülése” esetén teszi lehetővé, hogy a hatóságok nemzetbiztonsági kockázatnak minősítsenek valamely, a kibertérben zajló tevékenységet.
Bár az alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki óvást, minden olyan – szűkítő és pontosító – jogértelmezése, amely bekerül a részletes indoklásba, a törvényi szabályozás részévé válik és ugyanúgy megfellebbezhetetlen érvényű lesz, mint maga az alkotmánybírósági határozat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szenátus közigazgatási bizottsága kedden kedvező jelentést fogadott el a barnamedve-kilövési kvótát meghatározó törvénytervezetről.
Ha a koalíciós pártok szerdán megállapodnak az állami költségvetés tervezetének végső formájáról, a parlament március 15. és 17. között megvitathatja a jogszabályjavaslatot – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) kedden bejelentette, hogy a jelenlegi biztonsági helyzet miatt elhalasztják a légvédelmi szirénák eredetileg szerdára tervezett tesztelését.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus figyelmeztette Ilie Bolojan nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnököt, hogy pártja csak a szociális csomagja elfogadása esetén hajlandó megszavazni az idei költségvetést.
Románia nem áll közvetlen veszélyben a közel-keleti konfliktus kapcsán – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
A közel-keleti konfliktus térségében rekedt összesen 318 román állampolgár térhetett haza Romániába azzal a két különjárattal, amelyek a keddre virradó éjszaka szálltak le az otopeni-i repülőtéren – számolt be Oana Țoiu külügyminiszter.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!