Verespatak: bírálja a kormányt a PDL-s Monica Macovei

Emlékeztetett: az Európai Parlament tavaly elfogadta a Tőkés László és Áder János néppárti képviselők által beterjesztett határozattervezetet, mely betiltja a cianidok használatát az európai bányászatban – a tervezet mellett szavazott egyébként a PDL alelnöke is –, de már akkor is látszott, hogy több román EP-képviselő másképp vélekedik a témáról.

Monica Macovei úgy véli, Kelemen Hunor kulturális miniszternek inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy Verespatakot iktassák az UNESCO világörökségi listájára, márpedig ez esetben dugába dőlne a kanadaiak bányaterve.

„Azáltal, hogy a minisztérium régészeti mentesítési engedélyt adott ki a beruházó kanadai–román Roşia Montană Gold Corporationnak (RMGC), gyakorlatilag engedélyezte a cián alapú kitermelést a régióban, aminek beláthatatlan következményei lehetnek” – hangsúlyozta a politikus.

Ezzel egy időben Carmen Moldovan, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) környezetvédelmi mozgalmának vezetője Nagyváradon úgy nyilatkozott: nem véletlen, hogy éppen akkor derült fény a Borbély László környezetvédelmi miniszter ügyében korrupció gyanújával zajló ügyészségi eljárásra, amikor a verespataki projekt már csak a környezetvédelmi tárca véleményezésére vár.

„Véleményem szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) azzal zsarolja Borbélyt, hogy vizsgálatot indított ellene, ennek meg az a célja, hogy a környezetvédelmi tárca aláírja az utolsó olyan engedélyt, mely révén Verespatakon elkezdődhet a cián alapú kitermelés” – fogalmazott a szociáldemokrata politikus.

Amint arról korábban beszámoltunk, a 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt ciántechnológiával kibányászni kívánó RMGC-nek már csak a környezetvédelmi minisztérium engedélyét kell beszereznie ahhoz, hogy a Fehér megyei településen elkezdje a kitermelést. Kelemen Hunor kulturális miniszter a múlt héten jelentette be: a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság kibocsátotta a települést övező Kirnyik-hegység egy részére vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, aminek hiánya eddig az egyik fő akadály volt a bányanyitás útjában.

A miniszter szerint a jóváhagyás odaítélése az első lépés, amellyel biztosítják a verespataki régészeti örökség megmentését, védelmét és hasznosítását, amelyet egy kezdeményezésére született cselekvési terv is garantál. Kelemen hozzátette: a terv értelmében a beruházó vállalatnak 70 millió dollárt kell költenie, ami szerinte garancia a térség régészeti és építészeti öröksége 80 százalékának megmentésére. Ez esetben a Hollókő különleges történelmi jelentőséggel bíró bányajáratairól, a Katalin-tárna feltárásáról, helyreállításáról és látogathatóvá tételéről, a római kori temetkezési hely és leletek, Carpeni-körzet (beleértve a római kori, a középkori és jelenkori járatokat), a védett területen található 41 műemlék épület és Verespatak történelmi központjának felújításáról, valamint több mint 100 km bányajárat és tárna régészeti kutatásáról és dokumentálásáról van szó.

Csakhogy a kanadai–román RMGC ciántechnológiás bányatervét ellenző civil szervezetek homlokegyenest másként értékelik a helyzetet. Múlt heti tüntetésükön – amelynek során „Kelemen, a ciánminiszter” és „PDL–RMDSZ–RMGC-kormány egyenlő szerelem” feliratú transzparensekkel, valamint a politikus fényképét aranyszínű keretbe helyezve jelentek meg a tárca épülete előtt – az RMDSZ-es miniszter távozását követelték, aki szerintük gyakorlatilag zöld utat adott Verespatak megsemmisítéséhez.