Van csontváz a szekrényben?

A döntést Traian Bãsescu államfő jelentette be hétfőn este, a tanács ülése után. Bãsescu elmondta, a döntés valamennyi parlamenti vagy önkormányzati képviselőre, polgármesterre vonatkozik. Hozzátette, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács már szerdán leülhet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseivel, hogy a politikusok dossziéinak az átvételéről tárgyaljanak.
A Krónika már 2000 decemberében írt arról, hogy az RMDSZ akkori képviselő-, illetve szenátorjelöltjei között létezett egy olyan személy, akinek államérdekből titkosították a múltjára vonatkozó adatokat. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja akkor úgy vélekedett, a titkosítás két dolgot jelenthet. „Vagy most (2000 decemberében – szerk. megj.) is aktív hírszerző az illető, vagy a dossziéjában olyan információs anyag is található, amely ma is munka tárgyát képezi a SRI-nél vagy a SIE-nél. Az utóbbi csoportba kerülhet például az, aki olyan személyről adott jelentéseket a Szekuritáténak, aki ma is megfigyelés alatt áll” – nyilatkozta lapunknak az átvilágító. Csendes a titoktartási kötelezettségére hivatkozva sem hat évvel ezelőtt, sem most nem kívánt nevet említeni. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy a hat évvel ezelőtt megemlített személy ma is aktív politikusa-e az RMDSZ-nek. Csupán abbéli reményének adott hangot, hogy a tanács és a hírszerző szolgálatok képviselői közösen vizsgálják át a politikusokra vonatkozó anyagot.
Nem kívánta kommentálni azt az okfejtést, hogy a Szekuritátéval egykor együttműködő politikusok eddig abban láthatták a múltjuk titokban tartásának zálogát, hogy a ’89-es fordulat utáni titkosszolgálatoknak is bedolgoztak.
A CNSAS szóvivője, Cazimir Ionescu 40 ezerre tette azoknak a politikusoknak a számát, akiket újból át kell világítaniuk. Azt is megjegyezte azonban, hogy ezt a munkát a jelenlegi ütemben dolgozva csak két-három év alatt tudják elvégezni. Ezért az átvilágítószemélyzet bővítését kérte a sajtó útján. A szóvivő szerint Bãsescu csupán az ígéretét teljesítette, amikor politikusdossziék titkosságának a feloldását javasolta.
A titkosítás megszüntetését az RMDSZ is üdvözölte. Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva fontosnak tartotta, hogy ne csak a SRI, hanem a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) által tárolt dossziék is nyilvánosságra kerüljenek. Úgy vélte ugyanis, hogy azokkal a politikusokkal, akik külföldi kapcsolatokat ápoltak, ez a szolgálat foglalkozott.
A védelmi tanács külön határozott az ICE Dunãrea dosszié titkossága feloldásáról. A dossziéból Dan Voiculescura, a Konzervatív Párt (PC) elnökére vonatkozó terhelő bizonyítékok kerülhetnek elő. Amint korábban sajtónyilvánosságot kapott, a Ceauºescu-diktatúra utolsó időszakában a román állami külkereskedelmet lebonyolító ICE Dunãrea cég számlájára kellett befizetniük az üzletek utáni titkos járulékok egész sorát. A Ziua egykor arról cikkezett, hogy Dan Voiculescu azzal alapozta meg a vagyonát, hogy a Crescent cégcsoport ciprusi ágának romániai ügyvivőjeként az 1989-es forradalom utáni zűrzavaros hetekben már nem fizette be az ICE Dunãreának, hanem a saját számlájára utaltatta a járulékokat. A titkosság feloldását egyébként annak idején maga Voiculescu is kérte. A pártelnök most is üdvözölte a védelmi tanács erre vonatkozó döntését, hevesen támadta viszont a Demokrata Pártot (PD) melyben szerinte az egykori Szekuritáté oszlopos tagjai is helyet kaptak. Emil Boc, a PD, elnöke Voiculescu kétségbeesett reakciójaként könyvelte el a vádat.