2007. május 08., 00:002007. május 08., 00:00
A képviselőházban elfogadott változathoz képest – amelyről Monica Macovei volt igazságügyi miniszter, valamint a civil szervezetek azt állították, hogy lényegétől fosztja meg a jogszabályt – a szenátus plénuma elé kerülő tervezet lehetővé teszi a tisztségviselők vagyonellenőrzését is, nem csupán a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését. Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter javaslatára a szenátorok beiktatták azt a cikkelyt is, amely lehetővé teszi az igazolatlanul szerzett vagyonok elkobozását, ha a közigazgatási bíróság ezt jóváhagyja. A tervezet ezenkívül lehetővé teszi az összeférhetetlenségi esetek vizsgálatát is. A szankcionálási intézkedésekhez tartozik, hogy három évig nem tölthet be tisztségviselői funkciót az a személy, aki nem tudja igazolni vagyongyarapodását. A jogszabály valamennyi tisztségviselőre vonatkozik, függetlenül attól, hogy választások vagy kinevezés útján kerültek hivatalba. A feddhetetlenségi ügynökségnek évente kell bemutatnia a tevékenységéről szóló jelentést a parlamentnek. A jogszabály szövegében szerepel, hogy az ANI elnöke, alelnökei és ügynökei egyetlen hatóságtól vagy személytől sem kaphatnak utasítást.
Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke a Krónikának elmondta: a felsőház elé kerülő tervezet mindenképpen szigorúbb, mint a képviselőház által elfogadott verzió, így közelebb áll a Monica Macovei volt igazságügyi miniszter által eredetileg beterjesztett változathoz. Eckstein szerint szinte biztosra vehető, hogy a felsőház megszavazza a jogszabályt. „Ez részben az európai nyomásnak, részben pedig a parlament azon törekvésének tudható be, hogy bebizonyítsa: a probléma a régi igazságügyi miniszterrel volt, nem pedig a törvényhozó testülettel” – vélekedett Eckstein.
Amint arról beszámoltunk, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség működéséről szóló törvény elfogadását az Európai Bizottság többször is követelte Romániától, az ellenzéki pártok azonban eddig ellenezték az intézmény létrehozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Látogatottsági adatok