Ügyészségen az autonómiaügy

Robert Cazanciuc, a főügyészségsajtószóvivője a Krónikánakmegerősítette, hogy a feljelentések nyomán aszervezettbűnözés- és terrorizmusellenesügyosztály nyomozói a nemzetbiztonságot ésaz alkotmányos rendet sértő bűncselekményekkapcsán indítottak előzetes vizsgálatot. Aszóvivő nem árulta el a két feljelentéstartalmát, hangsúlyozva, hogy a főügyészségenállapítják majd meg az állítólagosbűncselekmények összetevő elemeit. Marius Bercaru, aSRI szóvivője lapunknak kifejtette, a hírszerzőszolgálat már 2005 óta küldöttjelentéseket a Székelyföldről az illetékesigazságügyi intézményeknek, beleértvea főügyészséget is. Bercaru nem kívántkitérni arra, hogy e jelentések érintik-e aSzékely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezettbelső népszavazás ügyét. Ismételtkérdésünkre csak annyit válaszolt, ezek ajelentések általános jellegűek voltak, ésa nemzetbiztonságot érintő ügyekre vonatkoztak.Mint ismeretes, George Cristian Maior, a SRI vezetője múlthéten tájékoztatta a parlamenttitkosszolgálatokat felügyelő bizottságáta székelyföldi autonómiatörekvésekről,beleértve az SZNT által kezdeményezettreferendumot is. A SRI jelentését várhatóanmárcius végén hozzák nyilvánosságra.
Markó Béla RMDSZ-elnökmegfélemlítési akciónak nevezte azügyészségi előzetes vizsgálatokat, amelyekszerinte bizonyítékai annak, hogy azigazságszolgáltatást politikai érdekeknekrendelik alá. „Joga van az ügyészségneknyomozni, de a sajtóban közzétett üzenettelmást is akarnak. Például azt, hogymegfélemlítsenek minket” – szögezte le Markó.Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnökeafféle második HarKov-akciónak nevezte avizsgálatot. A két székely megye nevébőlfaragott betűszó a kilencvenes évek elején váltfogalommá egy – a Székelyfölddel kapcsolatos –parlamenti hisztériahullám után. Ferenczhangsúlyozta, a belső népszavazás a szabadvéleménynyilvánítás körébetartozik, és ezt az alkotmány szavatolja. Elmondta, azSZNT kezdeményezései nem sértették azalkotmányos rendet, ezt Vasile Blaga belügyminiszter isbeismerte.