2009. november 04., 15:572009. november 04., 15:57
Az iratból kiderül: a háziorvosoknak olyan procedúráknak kell eleget tenniük, például ellenőrizniük, hogy a beteg valóban fizeti-e a kötelező egészségbiztosítást, amelyet sokkal könnyebben elvégezhetnének más hivatalok struktúrái. A betegnyugdíjasokat ellenőrizhetné a munkaügyi szakrendelő, a 18 évet betöltött iskolásokat az iskolák, az egyetemistákat az egyetemi karok. Emellett, a háziorvos által kiadott dokumentumokat többszörösen hitelesíteni kell: a speciális nyomtatványok sorozatszámát be kell vezetni a vizsgálati naplóba, a kiadott papírt pedig az orvosnak minden egyes oldalon le kell pecsételnie és alá kell írnia. Mindezek a pótcselekvések időt vesznek el a betegellátástól – mondja a szenátor.
„Az egészségügyi alkalmazottakat sújtó túlzott bürokrácia, amelyet ettől az évtől vezettek be, különböző formákban nyilvánul meg, de ugyanahhoz az eredményhez vezet: csökken az egészségügyi ellátás hatékonysága. Jobb szervezésre van szükség az egészségügyi rendszert irányító intézményekben, hogy elkerülhessük az olyan helyzeteket, mint ami az új típusú szakrendelői küldőcédulák bevezetésekor állt elő: a papírok az adott hónap elsejétől voltak érvényesek, és pontosan elsején lehetett őket átvenni a megyei egészségügyi biztosítónál, egy nappal sem korábban. A Megyei Egészségügyi Biztosítók nem tájékoztatják megfelelően a megyében dolgozó háziorvosokat, akik így havonta akár 3-4-szer kénytelenek a megyeszékhelyre utazni, és mindannyiszor elvesztegetnek egy napot, a betegellátás kárára” – hangsúlyozza Cseke Attila.
Figyelembe véve, hogy az egészségügyi dolgozók idejének nagy részét a papírok kitöltögetése és a jelentések írása köti le, és mindez az egészségügyi ellátásra fordított időt csökkenti, a szenátor tájékoztatást kér arról, milyen lépéseket tesz a szaktárca azért, hogy hatékonyabbá tegye az egészségügyi alkalmazottak munkáját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Látogatottsági adatok