és arra szólította fel a törvényhozást, találjon megoldást arra, hogy az igazságszolgáltatás zavartalanul kifejthesse tevékenységét.
Băsescu szerint az alsóház megengedhetetlenül hosszasan késlelteti a bűnügyi vizsgálat jóváhagyását, és elégedetlenségének adott hangot, amiért a két politikus ügyében az ügyészek kérése ellenére még nem kezdődhetett el az eljárás. Az államfő szerint a keddi szavazás nyomán „a jelenleg vagy korábban miniszterként tevékenykedő honatyák kiváltságossá és a törvények fölött állóvá váltak.” Mint arról beszámoltunk, a keddi szavazás érvénytelen volt, mivel a szükséges 220 helyett csupán 208 képviselő volt jelen az ülésteremben. Az alsóház szabályzata szerint ugyanakkor a képviselők elleni vizsgálat megkezdésének jóváhagyásához kétharmados többség szükséges. A sikertelen keddi szavazás nyomán későbbi időpontban döntenek a két honatya sorsáról, egyes források szerint megtörténhet, hogy csupán ősszel tarthatják meg a következő voksolást.
Mint ismeretes, a két politikus ellen különböző korrupciós vádak miatt kíván eljárást indítani az ügyészség, ám a törvényhozás úgy döntött, hogy képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező egykori vagy jelenlegi miniszter ellen csakis az illetékes ház hozzájárulásával indulhat nyomozás.
Tegnap is működésképtelen volt a parlament
Felfüggesztették tegnap a parlament két háza együttes ülésének munkálatait, miután létszámhiány miatt ismét szavazatképtelennek bizonyult. Az első két napirendi pont megtárgyalásánál még nem volt gond, ám a harmadik pontnál már minősített többségre volt szükség, ekkor ugyanis a számvevőszéki tagok mandátumának meghosszabbításáról kellett volna voksolni. Bár amikor Lucian Bolcaş (PRM) ülésvezető kérésére egyenként megszámolták a jelen lévő képviselőket, még megvolt a szükséges létszám, a szavazásnál már csak 168-an voksoltak, így nem volt meg a minősített többség. A szükséges 67 szenátor helyett ugyanis csak 60 tartózkodott az ülésteremben. A minősített többséghez összesen 231 képviselő és szenátor volt szükséges, ám összesen csupán 217-en szavaztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok