Traian Bãsescu megoldást javasol az EU hírszerzõ szolgálatainak összehangolására

Európai hírszerzés romániai példára Romániát jelenleg nem fenyegeti közvetlen katonai veszély szögezte le Traian Bãsescu államfõ az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelõ parlamenti szakbizottságainak konferenciáján. Az „aszimmetrikus kockázatok” ellen azonban mind Romániának, mind pedig az Európai Unió országainak hatékonyabban kellene küzdeniük tette hozzá az államfõ, kiemelve a kábítószer-csempészetet, valamint az illegális fegyver-, és emberkereskedelmet. Bãsescu egyúttal javasolta egy európai szintû hírszerzési központ létrehozását.

2006. október 19., 00:002006. október 19., 00:00

Ez a Romániában tavaly létrehozott Országos Hírszerzõ Közösség (CNI) mintájára mûködne. Az államfõ emlékeztetett: a CNI-t a Legfelsõbb Védelmi Tanács (CNSAS) határozata alapján azért hozták létre, hogy a különbözõ titkosszolgálatoktól befutó információkat összesítse és rendszerezze, hogy hitelt érdemlõ elõrejelzéseket nyújtson a nemzetbiztonságot érintõ kérdésekben, elsõsorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Bãsescu szerint a CNI mintájára az EU-nak is létre kellene hoznia egy ilyen intézményt, hiszen ezáltal a döntéshozók hatékonyan elemezhetnék az információkat. Erre azért van szükség, mert jelenleg az információk nehezen jutnak el egyik európai titkosszolgálattól a másikig, a hírszerzési szervek között pedig csak helyi szintû együttmûködésrõl lehet beszélni érvelt az államfõ. A titkosszolgálatokat felügyelõ parlamenti szakbizottságok szerepét az államfõ abban látja, hogy az állampolgári jogokat védelmezzék a hírszerzõ szolgálatok esetleges visszaéléseivel szemben.
A konferencián elõadott beszédében Bãsescu rendkívül elismerõen nyilatkozott a román hírszerzõ szolgálatokról. Mint mondta, ezek már jó néhány évvel megelõzték az országot az integrációs folyamatban, és jóllehet a Román Hírszerzõ Szolgálatról (SRI) kialakult általános kép továbbra is az, hogy az intézmény a Szekuritáté munkáját folytatja, a hírszerzõ szolgálat tisztjeinek alig 4,5 százaléka tevékenykedett a volt politikai rendõrségnél. Bãsescu hangsúlyozta, tevékenységük jellegébõl adódóan a hírszerzõ szolgálatok struktúrája nem lehet teljesen átlátható, meg kell találni a módját annak, hogy lehetségessé váljon a kommunikáció köztük és a közvélemény között.

Az Igazságügyi Minisztérium addig nem hagyja jóvá a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, amíg nem veszik figyelembe azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a tárca benyújtott – jelentette ki tegnap Monica Macovei. Az igazságügyi miniszter javaslatai azokra a cikkelyekre vonatkoznak, amelyek a telefonlehallgatásokkal és a terrorizmussal gyanúsított személyek követésével kapcsolatosak. A tárca szerint számos cikkely homályos, így visszaélésekre teremthet lehetõséget, illetve alkalmazhatatlanná teszi a jogszabályt. A kormánynak tegnapi ülésén kellett volna jóváhagynia a jogszabálycsomagot, ám az igazságügyi tárca álláspontja miatt a kabinet elhalasztotta ezt – közölte Oana Marinescu kormányszóvivõ. Macovei magatartását egyébként élesen bírálta Radu Stroe, a kormány fõtitkára.

------