Több mint félmilliárd euróba kerül a hagymakupola

A hallgatólagosan államvallásnak tekintett ortodoxiát már korábban is vádolták azzal, hogy tovább élteti Nicolae Ceauºescu volt diktátor grandomán építkezési mániáját. A görögkeleti felekezet ezúttal amiatt került támadások kereszttüzébe, hogy a szeptemberben egyházfõvé választott Daniel pátriárka nemrég elhelyezte a fõvárosban a Nemzet Megváltása elnevezésû katedrális alapkövét. A több évtizede tervezett székesegyház megépítésének bírálói elsõsorban az épület méreteit és költségeit kifogásolják, közel sem alaptalanul. Az ortodox patriarkátus elképzelése szerint az ötezer férõhelyes hagymakupolás templom több mint két hektáron terül el, magassága 114, szélessége pedig nyolcvan méter lesz. Jelenlegi becslések szerint csak az építkezési költségek 200 millió euróra rúgnak, és ugyanennyibe kerülnek a díszítõelemnek szánt freskók, ikonok, falfestmények, egyéb egyházi kegytárgyak is. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy ingatlanszakértõk szerint több mint 300 millió euróra rúg annak a tizenegy hektáros földterületnek az értéke, amelyet a román kormány ingyen és bérmentve utalt az ortodoxok tulajdonába a katedrális felépítése céljából, akkor kiderül, hogy a várhatóan hét év múlva elkészülõ létesítmény összköltsége az átadásig megközelítheti az egymilliárd eurót is. Amikor újságírók azzal szembesítették Daniel pátriárkát, hogy a bukaresti futballstadion átépítése és 55 ezer férõhelyesre bõvítése jóval kevesebbe, 120 millió euróba kerül, az egyházfõ azzal vágott vissza, hogy a Jászvásáron épülõ repülõtér ára viszont borsosabb. „Nem lesz se túl nagy, se túl kicsi. Az embereknek nem kell megijedniük a katedrális gigantikus méreteitõl\" – szögezte le az idén nyáron elhunyt Teoctist pátriárka utódja.

Mindez azonban nem változtat az egyház megalomániáját bírálók álláspontján. Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke szerint a katedrális költségének mérlegelése során figyelembe kell venni a többi romániai felekezet hasonló igényeit is. A kolozsvári tudós arra utalt, hogy a Tãriceanu-kormány a telekadományon kívül nemrég tízmillió eurót is folyósított a nagytemplom felépítésére. Más közéleti személyiségek egyenesen a ceauºescui megalománia továbbéltetését látják az ortodox katedrálisban, annál is inkább, mivel éppen a volt diktátor által megépíttetett, jelenleg a román parlamentnek otthont adó – különben a Pentagon épületénél is kiterjedtebb – Nép Háza szomszédságában magasodik majd. Miközben sokak szerint az egyháznak inkább karitatív célokra kellene fordítania a templomra szánt forrásokat, a legplasztikusabban Mircea Dinescu költõ fogalmazott: az ortodox egyházfõk abban a tévhitben élnek, hogy a Szentlélek számára kedvesebb a hõszigetelõ nyílászáró a vályogtéglánál. Különben a tavaszra tervezett munkálatok megkezdését elodázhatja, hogy a katedrális számára kiutalt 11 hektáros telekbõl hármat közel ötven egykori tulajdonos visszaigényel az államtól.

A romániai ortodox egyház példátlan terjeszkedését egyébként az is bizonyítja, hogy az elmúlt 17 évben jelentõs állami támogatással mintegy kétezer görögkeleti templom épült országszerte, miközben például a történelmi magyar egyházak még mindig nem kapták vissza maradéktalanul a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjaikat, földterületeiket. A hagymakupolás expanzió kifejezetten a többségében magyarok lakta vidékeket célozza meg: az ortodoxok számos székelyföldi településen készülnek templomot építeni maguknak.