2009. március 06., 17:262009. március 06., 17:26
Huszonnégy órán belül az utcára vonulnak a köztisztviselők legnagyobb, Sed Lex szakszervezetének tagjai, ha a kormány a beleegyezésük nélkül elfogadja a bérkiegészítések eltörlését vagy csökkentését előíró sürgősségi rendeletet. Vasile Marica, a Sed Lex elnöke pénteken leszögezte: a szakszervezet hajlandó tárgyalni bizonyos bérpótlékok csökkentéséről, azt azonban határozottan elutasítja, hogy a kormány személyzeti karcsúsítást hajtson végre a közalkalmazotti rendszerben. „Huszonnégy óra alatt háromezer embert viszünk az utcára, és ha a kormány nem cselekszik, ötezer ember részvételével tiltakozó nagygyűlést szervezünk Bukarestben” - szögezte le a szakszervezeti vezető.
Vasile Marica szerint a köztisztviselők az általános sztrájktól sem riadnak vissza, ha a kormány elbocsátásokat hajt végre a közszférában. Hozzátette: a munkaügyi minisztérium szintjén létrehozott egyeztető bizottságban a szakszervezet ragaszkodni fog bizonyos bérkiegészítések megtartásához.
Az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség csütörtökön úgy döntött, hogy széleskörű tiltakozó megmozdulásokat rendeznek, ha a kormány a néhány nappal korábban közvitára bocsátott formában fogadja el a megszorításokkal kapcsolatos sürgősségi rendeletet. Az érdekvédelmi szövetség kedden egyeztetett Marian Sârbu munkaügyi miniszterrel, és megállapodtak, hogy március 15-éig javaslatokat tesznek a sürgősségi rendelet módosítására.
Az oktatásügyi szakszervezetek szerdán ismét elhalasztották a kollektív munkaszerződésről szóló tárgyalásokat, mivel kifogásolják a sürgősségi rendelet bizonyos kitételeit, amelyek szerintük sértik az oktatók és a diákok jogait.
Március 26-án az utcára vonulnak a nyugdíjasok is – döntötte el a négy országos nyugdíjas-szakszervezet. Elégedetlenségüket elsősorban az váltotta ki, hogy a kormány elhalasztaná a nyugdíjpont emelését, holott a törvény szerint ennek január elsején életbe kellett volna lépnie.
Nő az elégedetlenség az egészségügyi alkalmazottak körében is, ugyanis Ion Bazac egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette: az ágazat alkalmazottai nem kapják meg a kormányzat által tavaly megígért béremeléseket.
Hétfőn egyébként országszerte 25 ezer közalkalmazott lépett kétórás figyelmeztető sztrájkba. A tiltakozó akció 350 közintézményt érintett, többek között a külügyminisztérium, a pénzügyminisztérium és az Országos Nyugdíjpénztár megyei igazgatóságait is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
Látogatottsági adatok