A tavaly októberben készített hasonló felmérés szerint ez az arány 30 százalékos. A korrupció csökkenése a megkérdezetteknek csak 11,7 százaléka szerint tapasztalható, míg 33,8 százalékuk úgy gondolja, nincs változás e tekintetben a tavalyi évhez képest.
A lakosság többsége (51,2 százaléka) szerint a korrupció visszaszorítására létrehozott állami intézmények hatékonysága nem növekedett, 20 százaléka szerint pedig nem érzékelhető változás. A felmérés készítőinek értékelése szerint a lakosság a tavalyhoz képest kevésbé bízik ezen intézmények munkájában: a válaszadók 29 százaléka szerint csökkent a korrupció elleni harc hatékonysága; ugyanez az arány tavaly ősszel 17 százalék volt.
Az intézmények közül a polgármesteri hivatalok és a megyei önkormányzatok állnak a leginkább politikai befolyás alatt, véli a lakosság több mint 75 százaléka. Szintén magas – 60 százalék fölötti – azok aránya, akik szerint a bíróságok, az ügyészségek, illetve az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenysége is politikai befolyás alatt áll.
A szeptember közepén, reprezentatív mintán készített közvélemény-kutatás során a válaszadók többsége a parlamentet, a polgármesteri hivatalokat és a megyei önkormányzati testületeket nevezte a legkorruptabb intézményeknek. A lakosság az államelnöki hivatalt és a népügyvédi intézményt látja a legkevésbé korrupt állami intézményeknek (11, illetve 9 százalék), míg az igazságszolgáltatásban a megkérdezettek 40 százaléka szerint tapasztalható korrupció. A válaszadók 13 százaléka úgy nyilatkozott: tudomása van ügyészek, bírák korrupt tetteiről, de közülük csak 11 százalék fordult ennek kapcsán az illetékes szervekhez.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.