Szorít a dák karkötő

A közvádló elmondta, a nemzeti örökség részének tekintett műtárgyak eltűnése ügyében évekkel ezelőtt indított vizsgálatok során több magas rangú román politikus is az ügyészség látószögébe került, közülük pedig Adrian Nãstase volt kormányfőt, valamint Dan Iosif szociáldemokrata parlamenti képviselő nevét hozta nyilvánosságra. Iacob leszögezte: a “dákok aranya” néven elhíresült nyomozati anyag főszereplői ellen egyelőre még nem indult bűnvádi eljárás, több érintett személy vonatkozásában megfogalmazódott azonban a műkincscsempészésben való cinkosság alapos gyanúja. “Több gyanúsított azt vallotta, hogy magas rangú politikusoknak, parlamenti képviselőknek adott át felbecsülhetetlen értékű műkincseket” – ismertette a bukaresti vezető ügyész.

Tizenöt darab, az i. e. 2. század és az i. u. 1. század között fennállt géta-dák korszakból származó aranykarkötőt hat évvel ezelőtt csempésztek ki Romániából, mégpedig a dák uralkodók fővárosának számító, az erdélyi Hunyad megyében fekvő Sarmisegetuzán található régészeti lelőhelyekről. A román hatóságok példátlan nyomozást indítottak a több millió euró értékűre becsült műkincsekért, és a karkötők utáni kutakodásba bevonták a titkosszolgálatot, valamint 15 európai ország és az Egyesült Államok nyomozó szerveit is. Négy műtárgyat tavaly egy amerikai műgyűjtőnél sikerült fellelni, akitől – miután megállapították, hogy törvényesen jutott birtokába – a román állam 220 ezer euróért visszavásárolta a spirál alakú, színarany karkötőket. A többi értéktárgyról mindössze annyit tudni, hogy román és nemzetközi műkincstolvajokból álló hálózat révén kerültek külföldre, ahol az Interpol által jelenleg is körözött szerb csempészek értékesítették. Egy karkötőt tavaly egy párizsi galériában fedeztek fel, és mivel tulajdonosa nem tudta bizonyítani a műtárgy eredetét, a francia hatóságok elkobozták, és hamarosan térítésmentesen visszaszolgáltatják Romániának. A bukaresti művelődési minisztérium szakértői szerint a darabonként közel egykilogrammos, színaranyból vert karkötők becsült értéke másfél millió euró körül mozog, és az ékszereket minden valószínűség szerint Burebista dák uralkodó, valamint utódai viselték. A dák műkincsek visszaszerzése nyomán régészek és történészek arra figyelmeztetnek: a szakhatóságoknak át kell értékelniük a romániai archeológia iránti viszonyulásukat, megengedhetetlennek tartják ugyanis, hogy a többnyire Erdélyben lévő egykori dák várakat és erődítményeket senki sem őrzi, így az ottani leletek a csempészek szabad prédájává válnak. A “dákok aranya” dosszié vonatkozásában egyébként az ügyészség jelenleg mintegy húsz személy ellen folytat eljárást.
Adrian Nãstase és Dan Iosif tegnap visszautasította és alaptalannak nevezte az ügyészség vádjait. “Nem vásároltam, így értelemszerűen nem is adtam el egyetlen dák karkötőt sem. Sértőnek és megalázónak tartom az ügyészség gyanúsítgatását, miután külügyminiszterként és kormányfőként oroszlánrészt vállaltam abban, hogy ismét a nemzeti örökség részét képezze Alexandru Ioan Cuza fejedelem két szablyája és számos Brâncuºi-alkotás” – szögezte le a szenvedélyes műgyűjtőként közismert politikus. Nãstase hozzátette: szakmai hozzá nem értés miatt panaszt tesz a műkincscsempészésben nyomozó ügyészek ellen a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál, mivel még azelőtt meggyanúsították, hogy hivatalosan vizsgálatot indítanak ellene. Mint ismeretes, a volt kormányfő ellen tavaly csúszópénz elfogadása, zsarolás, hivatali visszaélés és illetéktelen javak megszerzése miatt vádat emelt a korrupcióellenes ügyészség a bukaresti Zambaccian utcai ingatlan felépítése, valamint a törvénytelen pártfinanszírozásról szóló Eurografica-ügyben. Adrian Nãstasénak politikai karrierjébe került a korrupciós botrány: tavaly márciusban kénytelen volt lemondani a képviselőház elnöki tisztségéről, pártjában pedig teljesen marginalizálódott.