Szerdán nyújtja be az USL a bizalmatlansági indítványt

Victor Ponta, az USL legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a tegnap befejezett indítvány három fő témát érint. A MOGYE kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy a magyar és az angol kar létrehozásával megsértette az egyetemi autonómia alkotmányosan garantált elvét.

„A kormány alkotmányellenesen és törvénytelenül etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon az RMDSZ támogatásával. A mi célunk ennek az inkompetens, zsarolható kormánynak a leváltása” – jelentette ki Ponta.

Mint arról beszámoltunk, a kormánynak néhány hete azért kellett rendeletben döntenie a MOGYE magyar vonalának létrehozásáról, mert az egyetem magyarellenes vezetése nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni az új oktatási törvény erre vonatkozó cikkelyét, amely a felsőoktatási intézményt a multikulturális egyetemek közé sorolja.

Az indítvány másik témája a privatizációs folyamatot érinti, az ellenzék szerint ugyanis túl gyorsan, a nemzeti érdekeket figyelembe vevő előzetes stratégia nélkül adták idegen kézbe a még állami kézben levő utolsó természeti kincseket és energetikai cégeket. A harmadik kritikát azzal kapcsolatosan fogalmazták meg, hogy a Mihai-Răzvan Ungureanu vezette kormány – szerintük – az önkormányzatoknak a kormány tartalékalapjából jogtalanul kiutalt összegekkel a kormánypárti megyei közgyűléselnökök és polgármesterek támogatását „vásárolta” meg.

Ponta szerint a bizalmatlansági indítvány konstruktív megoldás az Ungureanu-kormány eltávolítására, hogy a polgárok szavazhassanak arról, ki irányítsa őket a következőkben. Hozzátette, a dokumentumot a legkevesebb szükséges honatya, 116 írta alá, hogy a júniusi önkormányzati választásokat követően újabb bizalmatlansági indítványt nyújthassanak be.

Az indítvány kapcsán Sever Voinescu, a kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) szóvivője közölte, pártja az elmúlt alkalmakhoz hasonló magatartást tanúsít majd annak vitáján: részt vesz az ülésen, hogy biztosítsa a határozatképességet, szavazni azonban nem fog, hogy – mint fogalmazott – az ellenzék bebizonyíthassa, hogy van-e többsége, vagy nincs.

Mindezt arra utalva mondta, hogy az ellenzék két kormánypárti szenátor átigazolása nyomán – ami azt eredményezte, hogy a kormányoldalnak és az USL-nek is 66 szenátora van a két független szenátor mellett – azt nyilatkozta, hogy a szenátusban többségbe került. Voinescu mindazonáltal leszögezte: azon PDL-s honatyák, akik megszavazzák a kormánybuktató indítványt, kizárásra számíthatnak. Kifejtette ugyanakkor azon álláspontját, miszerint az indítvány elbukik.

Hasonló véleményen van Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is, aki szerint esélytelen az ellenzék próbálkozása.

Puiu Haşotti, a szintén USL-tag Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője viszont azt mondta: két kormánypárti honatya is aláírta az indítványt, kilétükről ugyanakkor nem nyilatkozott, csupán azon reményének adott hangot, hogy minél többen csatlakoznak hozzájuk. Az indítvány megszavazásához a 231 szenátor és képviselő támogató szavazata szükséges, az ellenzék azonban még a közelmúltbeli átigazolások nyomán is csupán 216 honatyával rendelkezik a parlament két házában.