Szavazatok háborúja

Papírforma és valóság

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 463 parlamenti szavazat legalább fele plusz egy szavazat, azaz 232 voks szükséges. A parlamenti mandátumok eloszlási arányait tekintve az indítvány elfogadására „papíron” egyébként megvan az esély, hiszen a PSD-nek és a PD-nek, valamint a kormánybuktató kezdeményezést szintén támogató Liberális Demokrata Pártnak (PLD) összesen 248 szavazata van a szenátusban és a képviselőházban, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ koalíciójának a Konzervatív Párttal (PC) és a kormányerőket általában támogató nemzeti kisebbségi képviselőknek 153. A 44 honatyával rendelkező Nagy-Románia Párt (PRM) korábban jelezte, tegnap pedig megerősítette: nem vesz részt a szavazáson.

Mircea Geoană PSD-elnök tegnap elmondta, mindent megtettek annak érdekében, hogy a szociáldemokrata honatyák jelen legyenek a szavazáson, és igennel voksoljanak. A PD és a PLD szintén azt ígérte, hogy támogatja az indítványt, honatyái pedig nyíltan szavaznak majd. A mai voksolás azonban vélhetően nem a papírforma szerint zajlik majd. Valeriu Stoica, a PLD egyik vezetője tegnap azt állította, hogy értesülései szerint liberális, nagy-romániás, konzervatív és független honatyák is a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett szavaznak, Liviu Nistoran PD-képviselő pedig kijelentette, több demokrata párti kollégájával együtt a kormány leváltása ellen voksolnak. Nistoran azzal vádolta a PD vezetőségét, hogy rosszul kommunikál saját honatyáival, és nem magyarázta el kellőképpen a kormány bukása után kialakuló helyzet vetületeit.

Egységkormány alakulhat

Traian Băsescu államfő egyébként tegnapi sajtónyilatkozatában megerősítette mindazt, amit néhány nappal korábban a közszolgálati televízióban és rádióban a Tăriceanu-kormány esetleges bukása utáni helyzettel kapcsolatban felvázolt. A bizalmatlansági indítvány sikere esetén az államfő demokrata párti politikusra bízza a kormányalakítást, akinek az lesz a feladata, hogy a PD, a PNL és a PLD köré építse kabinetjét. Ha ez nem sikerül, azaz a felkért kormányfő nem szerez többségi támogatást a parlamentben, akkor Băsescu egységkormány létrehozását javasolja. Az első megoldás sikere nem látszik valószínűnek, mivel a liberálisok több ízben is leszögezték: a kormány bukása esetén nem hajlandók a PD-vel és a PLD-vel koalícióra lépni, ellenzékbe vonulnak. A új kormányfőnek egyébként tíz nap áll rendelkezésére, hogy a parlament bizalmi szavazatát kérje kabinetjére. Ha a törvényhozás két kormányalakítási kísérletet többségi szavazattal elutasít, a parlament feloszlik, és az államfőnek előrehozott választásokat kell kiírnia. Erre Băsescu szerint várhatóan nem kerül sor, mivel a parlamenti pártok a felmérések szerint a legnépszerűbb PD kivételével idegenkednek az idő előtti választásoktól.

Az egységkormány ötlete megosztja a pártokat. A szociáldemokraták elfogadhatónak tartják „a megfeneklett demokrácia utolsó eszközét”, a PD pedig a kormányalakítás egyetlen útjának nevezte az egységkormány létrehozását. A PLD nyitott erre a megoldásra, a PNL pedig jelezte: semmilyen új kormányban nem kíván részt venni. Az RMDSZ nem támogatja az egységkormány gondolatát. Markó Béla szövetségi elnök szerint ez a konstrukció nem időszerű, ezért az RMDSZ inkább az előrehozott választásokat támogatná, Kelemen Hunor ügyvezető elnök pedig diverziónak nevezte az államfőnek ezt a felvetését. A PC szintén elutasítja ezt a lehetőséget, a PRM pedig csak akkor venne részt az egységkormányban, ha az RMDSZ kimaradna belőle. Ugyanakkor a PD is jelezte, a PRM-vel nem hajlandó kormányozni.

Ha a bizalmatlansági indítványt leszavazzák, a kormány a helyén marad, ebben az esetben azonban – amint Băsescu tegnap hangsúlyozta – a miniszterelnöknek átlátható többséget kell biztosítania kormányának a parlamentben.