Jens Stoltenberg (jobbra) szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön
Fotó: Presidency.ro
A világ súlyos biztonsági válsággal áll szemben, a NATO azonban megvédi szövetségeseit, Románia pedig jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok közös védelmi erőfeszítéseihez – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg Bukarestben. A katonai szövetség főtitkára a NATO külügyminisztereinek csúcstalálkozójára érkezett a román fővárosba, ahol köszönetet mondott a román hatóságoknak, amiért jelentős katonai segítséget is nyújtottak Ukrajnának.
2022. november 28., 19:052022. november 28., 19:05
2022. november 28., 19:152022. november 28., 19:15
A Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélését követően tárgyalt Stoltenberg az Ukrajna ellen indított orosz háború kapcsán kijelentette: nemzedékünk legnagyobb biztonsági válságát éljük, a NATO emiatt a Balti-tengertől a Fekete-tengerig megerősíti védelmét. „Ez egyértelmű üzenet, hogy a NATO jelen van, és mindent megtesz szövetségesei védelme érdekében” – szögezte le Stoltenberg.
Köszönetet mondott, amiért Románia növeli védelmi kiadásait, és jelezte: az ország több módon is hozzájárul a közös védelemhez, egyrészt a békemissziók révén, amelyekben a román katonák részt vesznek, másrészt a NATO-rakétapajzs romániai elemének – a deveselui rakétaütegek – befogadásával.
Stoltenberg méltatta, hogy Románia katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, illetve hozzájárult az ukrajnai gabona exportálásának megkönnyítéséhez is. „Nem engedhetjük meg, hogy Putyin győzzön, ez ugyanis azt jelezné más vezetőknek, hogy erőszak útján érhetik el céljaikat” – hangoztatta a NATO főtitkára. Hozzátette: Ukrajna jövője a béketárgyalásokon dől el, a béketárgyalások eredménye azonban a harctéren. Ezért a NATO folytatja Ukrajna katonai támogatását.
Klaus Iohannis elmondta: az Ukrajna elleni orosz támadás óta a NATO keleti szárnyának védelmét jelentősen megerősítették, Romániában jelenleg mintegy ötezer NATO-katona állomásozik, létszámukat az elrettentés szándékával növelték meg. Az államfő szerint a lehető leggyorsabban gyakorlatba kell ültetni az idei madridi NATO-csúcs határozatait, ezen román javaslatra rögzítették, hogy a Fekete-tenger térsége stratégiai jelentőséggel bír. Kifejtette, Románia továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a kollektív védelemhez, biztonságot és stabilitást biztosít a térségben, ennek érdekében
A kétoldalú találkozó előtt a hétfőn kezdődött és kedden folytatandó Müncheni Vezetők Találkozóján tartott felszólalásában Iohannis arról beszélt: az ukrajnai háború kapcsán tanúsított transzatlanti egység „stratégiai meglepetésként” érte Oroszországot. Rámutatott, az euroatlanti közösség erősebben kerül ki a jelenlegi válságból. „Egységesebbek vagyunk, elszántabban védjük alapvető értékeinket: a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és az egyes nemzetek jogát ahhoz, hogy megválasszák barátaikat és szövetségeseiket” – fogalmazott Iohannis. Hozzátette, az egység egyben szolidaritást is jelent, és a partnerországoknak minden segítséget meg kell adniuk Ukrajnának, hogy az megvédje szuverenitását és demokráciáját.
A NATO főtitkára köszönetet mondott Klaus Iohannisnak, amiért Románia jelentős katonai segítséget is nyújtott Ukrajnának
Fotó: Presidency.ro
Az államfő kiemelte, Oroszország február 24-én indított „irracionális háborúja” nemcsak Ukrajna ellen irányul, hanem az euroatlanti biztonsági struktúra, az alapvető értékek és elvek elleni támadásnak minősül. Az azóta eltelt kilenc hónap alatt egyrészt bebizonyosodott, hogy az euroatlanti partnerséget megerősítette a válság, másrészt a fekete-tengeri térség bizonyította stratégiai fontosságát az eurotlanti biztonság és a globális stabilitás tekintetében. Klaus Iohannis beszélt arról is, hogy Románia a kezdetektől támogatta Ukrajnát, többek között humanitárius segítségnyújtással, ugyanakkor több mint 2,9 millió menekült érkezett eddig az országba, és több mint 8,4 millió tonna Ukrajnából származó gabona exportját segítette elő Románia a globális élelmiszerválság megelőzése érdekében.
A NATO-tagállamok külügyminisztereinek értekezlete az első ilyen jellegű esemény, amelynek Románia adhat otthont az ország 2004-es NATO-csatlakozása óta, és a 2008-as csúcstalálkozó után a második hivatalos NATO-találkozó, amely Bukarestben zajlik. Ugyanakkor ez az első olyan magas szintű NATO-találkozó, amelyet a keleti szárnyhoz tartozó államban tartanak azóta, hogy 2022. február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A harminc tagállam külügyminiszterei, a NATO-főtitkár és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének más magas rangú politikai és katonai tisztviselői mellett a szervezethez való csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is jelen van a bukaresti értekezleten.
A partnerországok számára nyitott üléseken részt vesz a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Grúzia, valamint Bosznia-Hercegovina külügyminisztere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!