Sorin Ovidiu Vântu, az ellentmondásos médiamogul

Vântu már 1981-ben konfliktusba került az igazságszolgáltatással. Az akkor még könyvelőként dolgozó médiamogult 5 év és 10 hónapra ítélte el sikkasztásért és hamisításért a Neamþ megyei bíróság. Vântu mindig is tagadta a vádakat. Jelenlegi vagyonát, amely sajtóforrások szerint eléri a 750 millió dollárt, a 90-es évek közepén szerezte, első jelentős vállalata a Gelsor Network volt. Vântu az Országos Befektetési Alap (FNI) csődbe juttatása révén vált hírhedtté a közéletben. A FNI-t a Vântu tulajdonát képező SOV Invest vállalat hozta létre 1995-ben, ez a cég az üzletember szerint az egykori Caritashoz hasonlóan pénzügyi piramisjátékként működött. A FNI 2000-ben az ugyancsak Vântu érdekszférájába tartozó Vallások Nemzetközi Bankjával (BIR) együtt jutott csődbe. A befektetési alap csődje miatt 300 ezer befektető károsult meg, a botrány pedig politikai érdekeltségeket is érintett. A 2000 májusában indított bűnügyi vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a FNI-ből elsikkasztott pénzösszegek a Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) létrehozását szolgálták. A bank sajtóforrások szerint Nicolae Vãcãroiu volt kormányfő, jelenleg szenátusi elnök üzleti szférájába tartozik. Míg a FNI csődbe juttatásáért 13 személyt négy és húsz év közötti börtönbüntetésre ítéltek, Vântu nem szerepelt a vádlottak között. A legsúlyosabb ítéleteket Ioana Maria Vlas, a SOV Invest volt elnöke (20 év), valamint Popa Nicolae, a SOV Invest volt igazgatója (18 év) kapta. Vlast egyébként az Országos Beszerzési Alap (FNA), a FNI leányvállalata csődbe juttatásáért további hét évre ítélték el hétfőn, ugyanakkor Vlast és Popát fejenként 50 milliárd lej kártérítésre is kötelezték. A vádlottak azonban megfellebbezték az ítéletet, és azt hangsúlyozták, hogy ők tulajdonképpen csak Sorin Ovidiu Vântu utasításait teljesítették. A bukaresti fellebbviteli bíróság június 12-ére halasztotta a végleges döntés meghozatalát. Vântu ellen csak a BID létrehozását vizsgáló dossziéban emeltek vádat, de fennáll annak a lehetősége, hogy ítélet hiányában a vádak elévülnek, így a vállalkozó megússza büntetlenül. Vântu ellen 1999-ben ugyanis a BID-ügyben hamisítás és hamis nyilatkozat gyanújával emeltek vádat. A bukaresti 1. kerület törvényszéke tavaly két év börtönbüntetésre ítélte az üzletembert, utólag azonban a fővárosi bíróság elfogadta a vádlott fellebbezését és újratárgyalásra küldte az ügyet. Amennyiben az év végéig nem születik ítélet, a vállalkozó elleni első vád 2006 decemberében, a második pedig 2007 januárjában elévülhet. A vádak elévülése ugyanis a tett elkövetése után hét évvel lép érvénybe. Az ellentmondásos személyiségű üzletember ingatlankezelési vállalkozásai mellett médiabirodalmat épített ki az országban. Első ízben 1997-ben fektetett be, amikor megvásárolta az Academia Caþavencu médiavállalkozás részvényeinek többségét. Habár 2002-ben eladta részvényeit a vállalat alkalmazottjainak, a múlt héten ismét birtokába kerítette a közéletet szatirizáló írásairól ismert hetilapot. A szintén Vântu érdekeltségeit tömörítő Realitatea Media cégcsoport vásárolta meg a részvények 70 százalékát, Vântu pedig hangsúlyozta: az átvétel után egyetlen újságíró sem kényszerül távozásra. A román sajtó képviselői azonban aggasztónak tartják, hogy Vântu-féle személyiségek kaparintották meg a legismertebb sajtóorgánumokat. Vântu az évek során több médiavállalkozás tulajdonosa volt, ezek közül a legismertebb talán a Realitatea Media. Vântu legújabb „húzása” szintén megrökönyödést váltott ki. Míg az országban bűnvádi eljárás folyik ellene, ő Cipruson luxuskirándulást szervezett a Realitatea Tv szerkesztőinek, az üdülés pedig sajtóforrások szerint 250 ezer euróba került.