
Klaus Johannis államfő csütörtökön ügyvivő miniszterelnöknek nevezte ki Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert, és elkezdte az egyeztetést az új kormánytöbbség kialakításáról a parlamenti pártokkal Victor Ponta és kormánya szerdai lemondása nyomán. De a demonstrálók számára nem volt elegendő a kormányfő távozása: a politika gyökeres megváltozását követelő tüntetők szerda és csütörtök este még nagyobb számban vonultak utcára Bukarestben és a többi nagyvárosban, mint korábban.
2015. november 05., 13:452015. november 05., 13:45
2015. november 05., 19:322015. november 05., 19:32
Johannis Sorin Cîmpeanu oktatási minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnökké, elvetve ezzel Ponta ajánlatát. A lemondott kormányfő a magyarellenes, a Hargita megyei erdőmaffiával is hírbe hozott Mircea Duşă védelmi minisztert javasolta ügyvivő miniszterelnöknek.
Az ügyvivő miniszter közölte: a kormány minden folyó ügyet tovább visz majd, ugyanakkor emlékeztetett: nem hozhat sürgősségi rendeleteket, és nem dolgozhat ki törvénytervezeteket. Mindazonáltal dolgozik a jövő évi költségvetés tervén.
Agrármérnökből miniszterelnök
Sorin Cîmpeanu 1986-ban érettségizett a bukaresti Sfîntul Sava Gimnáziumban, 1991-ben szerzett agrármérnöki diplomát a bukaresti agrártudományi egyetemen, ahol 2000-ben doktori címet szerzett. 1992 és 1999 között az egyetem tudományos intézetében tevékenykedett, majd 2000 és 2003 között az oktatási minisztériumban a Leonardo da Vinci-programot koordinálta. Egyetemi karrierje folyamatosan ívelt felfelé, 2012 óta az agrártudományi egyetem rektora, 2013 óta az Országos Rektori Tanács elnöke.
Közölte: a parlamenti pártok támogatását kéri ideiglenes mandátumához, és hangsúlyozta párbeszédre való készségét, mivel – mint rámutatott – a beruházók érdekében fontos az ország stabilitása.
Johannis csütörtökön a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a kisebbségek küldöttségeivel tárgyalt. Mint ismeretes, a PSD azt akarja, hogy helyén maradjon a jelenlegi koalíció, a PNL viszont előrehozott választásokat szeretne.
Alina Gorghiu, a párt társelnöke csütörtökön is megerősítette, hogy ezt tartja a legtisztességesebb megoldásnak.
Liviu Dragnea PSD-elnök arról beszélt: előbb a pártok prioritásait kellene összegyűjteni, aztán kiválasztani a megfelelő kormányfőt.
Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor szerdán közölte: a jelenlegi koalíciót nem támogatja, minden egyéb megoldást – a mostani ellenzék tagjaiból alakuló kisebbségi kormányt, a szakértői kormányt, esetleg a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását – igen.
A találkozót követően azt mondta: minél hamarabb új kormányra van szükség, ezért a szövetség előrehozott választásokat szeretne. Johannis azt is közölte, hogy meghallotta a tüntetők követeléseit, és a pártokkal való egyeztetések mellett pénteken a demonstrálók, a civil társadalom képviselőivel is egyeztetni kíván.
Az államfő a konzultációk előtt arról beszélt: többről van szó, mint egyszerű kormányváltásról. Különben a következő kormányfő kapcsán számos találgatás napvilágot látott: fölmerült Dacian Cioloş uniós biztos, George Maior volt SRI-igazgató, jelenlegi washingtoni nagykövet és Vasile Dâncu szociológus, volt PSD-s politikus neve is.
Mint ismeretes, a spontán demonstrációk sorozata azért kezdődött, mert a bukaresti politikai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amelyben 32-en haltak meg, és több mint 150-en szenvedtek füstmérgezést és súlyos égési sérüléseket. A tömeg haragja kedden három ember – a tragédia miatt felelősnek tartott Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármester, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes és Victor Ponta – ellen irányult. Szerdán mindhárman lemondtak, illetve Oprea a teljes kormány lemondása miatt veszíti el tisztségét.
Eközben csütörtökön kiderült, a korrupcióellenes ügyészség vizsgálja, hogyan kapott működési engedélyt a tüntetéssorozatot kirobbantó tűzvész helyszíne, a Colectiv klub.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!