Sógor Csabát is szekusmúlttal vádolják

A lap szerint a 29 politikusdosszié közül, amelyek titkosságát nemrég oldották fel, tíz hálózati dosszié, a többi pedig megfigyelési. A hálózati dossziéval rendelkező politikusok között az RMDSZ szenátorain kívül szerepel többek között Mona Muscã volt liberális művelődésügyi miniszter és Cristian Rãdulescu, a Demokrata Párt képviselője, míg megfigyelési dossziéja van többek között Becsek-Garda Dezső, Kelemen Hunor és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselőnek.
Minthogy a Szekuritáté saját embereit is megfigyelte, nem ritka, hogy a megfigyelési dosszié egyértelműbb bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy valaki politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, mint a hálózati dosszié. Ha Frundáról már egy nappal korábban megszellőztette a bukaresti sajtó, hogy hálózati dossziéja van, Sógor Csaba neve csak most merült fel. A szenátor a sajtóértesülésekre válaszolva leszögezte: „Sem írásban, sem szóban nem tettem jelentést volt kollégáimról a Szekuritáténak”. Sógor elmondta: többször is kapott értesítést az átvilágítóbizottságtól arról, hogy nem működött együtt a volt titkosszolgálattal.
„Kétszer írtam alá olyan nyilatkozatot 1984-ben, amelyben az áll, hogy nem vagyok benne semmiféle kommunistaellenes összeesküvésben, nem veszek részt olyan mozgalomban, amelynek célja Magyarország és Erdély egyesítése, 1989-ben pedig nyílt levélben kértem Nicolae Ceauºescutól, hogy ne zaklassák Tőkés László püspököt” – fejtette ki Sógor Csaba. „Az, hogy egy barátomat igyekeztem megvédeni, nem minősülhet politikai rendőrségi tevékenységnek” – tette hozzá. Sógor elmondta, hogy a CNSAS-tól többször is igyekezett megszerezni dossziéját, ám mindeddig arról tájékoztatták, hogy nincs. Sógor ugyanakkor a Szekuritáté működésére nézve sokatmondónak nevezte, hogy dossziéjáról azután kezdenek el beszélni, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottsággal Brüsszelben kérte az önálló Bolyai Egyetem visszaállítását.

Frunda György összeesküvést sejt
Frunda György szenátor ugyancsak cáfolta a sajtóban megjelent információkat, és jól meghatározott céllal rendezett lejárató hadjáratnak minősítette. „Nem voltam a Szekuritáté ügynöke” – szögezte le Frunda, majd hozzátette: 1988-ban és 1989-ben vagy háromszor behívták a volt titkosszolgálathoz, ám nem írt alá besúgói nyilatkozatot. Az RMDSZ szenátora szerint bizonyos csoportoknak érdekében áll az RMDSZ elöljáróinak lejáratása. A lejárató hadjárat célkitűzése hármas: így egyfelől el akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy a magyarok nemzetbiztonsági szempontból veszélyesek, másodsorban azokat az RMDSZ-vezetőket diszkreditálnák, akik népszerűek a magyarság körében, végül pedig az összes olyan politikust ki akarják iktatni a politikai életből, aki erkölcsileg feddhetetlen. Ezeket a személyeket az tartja össze, hogy a volt Szekuritátéhoz tartoznak, fejtette ki Frunda. Majd hozzátette: Cozmin Guºã, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) elnöke (aki először vádolta az RMDSZ-vezetőket szekusmúlttal) az egyike azoknak akik a volt titkosszolgálat embereinek érdekét követik. Majd elmondta: a kommunista rendszer áldozatának tekinti magát, hiszen édesapját is elítélték az 1956-os forradalomban való részvételéért.
Másfelől Frunda szerint a jelenlegi törvények szerint azokat a politikusokat, akik a választások előtt saját felelősségükre nyilatkozatot írtak alá, miszerint nem működtek együtt a Szekuritátéval, nem lehet bűnvádi felelősségre vonni. A szenátor szerint az egyedüli szankciót így a következő választások idején leadott voksok száma jelentheti.
Eközben azok az RMDSZ-politikusok, akiknek a lap szerint megfigyelési dossziéjuk van, szintén reagáltak a sajtóban megjelent információkra. Kelemen Hunor képviselő elmondta: 2003-ban hivatalos értesítést kapott a CNSAS-tól, miszerint nincs dossziéja, ettől függetlenül azonban gyanította, hogy a volt titkosszolgálat még középiskolás korában megfigyelte. A képviselő hozzátette: dossziéját nyilvánosságra hozza. Becsek-Garda Dezső képviselő elmondta: ma is úgy érzi, hogy a volt Szekuritátéból létrejött SRI követi őt, Toró T. Tibor képviselő pedig úgy nyilatkozott: frusztrálta volna, ha nincs megfigyelési dossziéja.

Kinek kellenek a szekusok?
Miközben Csendes László CNSAS-tag kezdeményezésére az átvilágítási tanács vizsgálatot szeretne indítani, hogy megállapítsák, ki szivárogtatja ki az információkat, a politikai pártok azonnal reagáltak a sajtó által közzétett listára: Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke leszögezte, kizárnak az alakulatból minden olyan tagot, akiről kiderül, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyelőre nem kívánt állást foglalni a megjelent lista kapcsán. Mona Muscã beismerésének, miszerint 1977-ben besúgói nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak, és jelentéseket küldött a külföldi egyetemistákról, azonnali következménye volt, hogy a Temesvár Társaság visszavonta a neki ítélt kitüntetéseit. A volt művelődésügyi minisztert (aki a legutóbbi INSOMAR-felmérés alapján az ország második legnépszerűbb politikusa volt) éppenséggel a lusztrációs törvény kezdeményezése és támogatása miatt tüntette ki a társaság.
A Társadalmi Kutatások Intézete (BCS) által készített legújabb közvélemény-kutatás adatai alapján az ország lakosainak több mint a fele (56 százalék) támogatja a szekusdoszsziék titkosságának feloldását, és négyötöde súlyosnak ítéli azt, hogy egy politikus politikai rendőrségi tevékenységet folytatott.
Ezzel szemben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke hisztériának nevezte a napokban kirobbant botrányt, és felszólította azokat a szekustiszteket, akik nem öltek és nem loptak, hogy csatlakozzanak az általa vezetett alakulathoz.