Smasszerek japánsztrájkja

Amennyiben ezek eredménytelenül végződnek, július 15-én tüntetést szerveznek az igazságügyi minisztérium előtt, 30-án pedig figyelmeztető sztrájkba lépnek. Ezt az általános sztrájk követi, ami azt jelentené, hogy csupán egyharmaduk dolgozik majd, ugyanis a jogszabályok szerint a minimális szolgáltatásokat mindenképpen biztosítaniuk kell.

Kiegyenlítetlen villanyszámla

Sorin Dumitraşcu szakszervezeti vezető elmondta, a börtönök alkalmazottainak igényeit az illetékesek teljes érdektelenséggel fogadják, amelynek legszembetűnőbb jele a rendszer alulfinanszírozottsága. Nehezek a munkakörülmények, feletteseik pedig a szakszervezetek bevonása nélkül döntenek az alkalmazottakat érintő kérdésekben. Az érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a romániai büntetés-végrehajtási intézményeknek 112 millió lejre volna azonnal szükségük a közüzemi tartozások kiegyenlítésére. Országszerte 25 fegyház kapott felszólítást az év elején a víz-, gáz- és áramszolgáltatóktól a tartozások kifizetésére.
A feketehalmi börtön például 500 ezer lej adósságot halmozott fel a különböző szolgáltatók felé, közölte Alexandru Gherghina szakszervezeti vezető. A helyi közművek már felszólította őket: elzárják a csapokat, amennyiben nem fizetik ki tartozásukat. A szakszervezeti vezető szerint ehhez hozzáadódik a felújítási munkálatok ellenértéke, újabb 400 ezer lej, amit szintén nem tudnak kifizetni. A szamosújvári börtönben egy egész épülettömb maradhat villanyáram nélkül a felhalmozott tartozás miatt, ráadásul a fegyház alkalmazottai attól tartanak, hogy ez a helyzet elégedetlenséget vagy akár lázadást idézne elő a fogva tartottak körében.

Megalázó munkakörülmények

A fegyházak alkalmazottai mindemellett a munkakörülményeket is megalázónak tartják, úgy vélik, a hatóságok figyelmen kívül hagyják, milyen veszélyekkel kell nap mint nap szembenézniük. A szakszervezeti vezetők hangsúlyozták, nem követelik a túlórákért járó összeget, de legalább ezzel arányos szabadidőt szeretnének. Ez pillanatnyilag azért nem lehetséges, mivel a börtönökben túl kevés alkalmazott dolgozik.

A csíkszeredai fegyház alkalmazottai is fehér karszalagot viseltek tegnap, így jelezve a munkakörülmények és a juttatások miatti elégedetlenségüket. Anghel Florin szakszervezeti vezető szerint a 160 alkalmazottból 128 tagja az érdekvédelmi szervezetnek. Florin szerint a hazai börtönök állapota az 1960-as éveket idézi, ugyanakkor hiányos és elavult a felszerelés is. Az alkalmazottak a rabok családtagjainak megtorlásától is tartanak, ugyanis többször megtörtént, hogy az elítélt családja megfenyegette a börtönőrt, ez ellen pedig egyetlen intézmény sem nyújt védelmet. A tavalyi év folyamán a csíkszeredai fegyház 27 alkalmazottját bántalmazta fizikailag és verbálisan a rabok valamelyike, a börtönőrök ugyanakkor attól tartanak, hogy családtagjaik is szenvedhetnek az ő munkájuk miatt.

A csíkszeredai fegyház alkalmazottai a hiányos felszerelést is kifogásolják. „Egy 15 rendőr által letartóztatott személyt nálunk egyetlen alkalmazott őriz anélkül, hogy rendelkezne a szükséges fegyverzettel” – mesélte a szakszervezeti vezető. „Mindenki azt mondja, hogy jól élünk, jó fizetéseink vannak, de senki nem beszél a veszélyről, aminek ki vagyunk téve, sem a katasztrofális munkakörülményekről” – tette hozzá. Mint mondta, egy kezdő börtönőr a pluszjuttatásokkal együtt mintegy 1100 lejt keres, és a régi alkalmazottak sem visznek haza sokkal többet, miközben egyetlen alkalmazottnak 50-60 fogvatartottra kell vigyáznia. Călin Rotar szamosújvári szakszervezeti vezető ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a börtön vezetősége nem kötött életbiztosítást az alkalmazottaknak, holott a törvény előírja ezt. A börtönőrök ugyanis számos bőrbetegséget kaphatnak el a raboktól, és akár tbc-vel is megfertőződhetnek, sokan pedig a stressz miatt már fiatalon szívbetegek lesznek, hívták fel a figyelmet a munkájukkal járó veszélyekre a szakszervezeti vezetők.

Strasbourg is elítéli a romániai viszonyokat

Pert nyert a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon Viorel Burzo egykori kolozsvári törvényszéki bíró, aki fogvatartási körülményei és a börtönben elszenvedett embertelen bánásmód miatt perelte be a román államot. A kincses városi táblabíróság bűnügyi osztályának volt parancsnokát befolyással üzérkedés vádjával 2001-ben négy év börtönre ítélte a legfelsőbb bíróság. Tegnap nyilvánosságra hozott ítéletében a strasbourgi törvényszék megállapította, hogy vizsgálati fogsága, majd büntetésének letöltése idején Burzót huzamosabb ideig fűtetlen, ivóvíz nélküli, túlzsúfolt cellákban tartották fogva, mindössze naponta kétszer használhatta az illemhelyet, és ugyancsak embertelen körülmények közepette szállították a hatóságok egyik fogvatartási intézetből a másikba. Elmarasztaló ítéletében Strasbourg tízezer eurós erkölcsi kártérítésre és 1500 euró perköltség megtérítésére kötelezte a román államot Viorel Burzo javára.