Reformokat sürgetnek Barrosóék

Habár az EB országjelentése nem pontosította Románia és Bulgária csatlakozásának időpontját, Rehn és Barroso hangsúlyozta: a két balkáni ország jelentős lépéseket tett az EU-csatlakozás útján. Az EB országjelentése főként a mezőgazdaság és az adórendszer terén marasztalta el Romániát, az EU tisztviselői ugyanakkor az igazságszolgáltatás reformjának folytatását sürgették. Noha a jelentésben csupán utaltak a nemzeti kisebbségek kérdésére, az EB elnöke és a bővítési biztos tegnap a kisebbségi törvény parlamenti elfogadását sürgette.
Jose Manuel Barroso Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfővel folytatott tárgyalása során leszögezte: az EU-csatlakozás megvalósítása érdekében Romániának önálló utat kell járnia, és saját hiányosságait kell majd kiküszöbölnie, anélkül, hogy túl sok figyelmet szentelne Bulgária helyzetére. Az EB vezetője Románia és Bulgária csatlakozási dátumával kapcsolatban elmondta, azt szeretné, ha mindkét ország integrációja már jövőre megtörténne, de szerinte a két államot ezentúl saját eredményei alapján értékelik majd. „Románia eddig jelentős előrehaladást mutatott. Most már csak a végső lépésekre van szükség” – hangoztatta Barroso a miniszterelnökkel rendezett közös sajtóértekezletén. Bár a korrupciót és az igazságügyi rendszer megreformálásának ügyét nem tekintik a csatlakozást akadályozó tényezőnek, Barroso arra ösztönözte a kormányzatot: küzdjön a káros jelenség ellen, és folytassa az igazságügyi reformfolyamatot. „Az igazságügyi rendszer reformja a legfőbb prioritás, mivel a független és hatékony igazságszolgáltatás a társadalom teljességére hatással van” – szögezte le az EB elnöke.
Tãriceanu miniszterelnök Románia teljes együttműködéséről biztosította vendégeit, és arra is ígéretet tett, hogy kormánya mindent megtesz a meglevő hiányosságok kiküszöbölésére. A parlament plénuma előtt mondott beszédében a kormányfő felkérte a honatyákat, hogy az EU-csatlakozás megvalósítása érdekében pártállástól függetlenül támogassák az ország törekvéseit. A miniszterelnök egyben azt is kilátásba helyezte, hogy a parlamenti pártokkal, valamint a civil szférával közösen olyan programot dolgoznak ki, amelynek segítségével az ország célszerűen lehívhassa és felhasználhassa az uniós pénzügyi forrásokat.

Októberig lesz kisebbségi törvény?
A törvényhozás parlamenti csoportjainak vezetőivel és a Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfővel folytatott megbeszélés során ugyanakkor a brüsszeli diplomaták felszólították Bukarestet, hogy a törvényhozás szintjén mozdítsa elő Románia európai integrációjának folyamatát. Az EB elnöke és a bővítési biztos három példát említett ama jogszabályok közül, amelyeket a parlamentnek el kell fogadnia: a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, a pártok finanszírozásáról szóló, valamint a közméltóságok vagyoni helyzetét átvilágító jogszabályt. A megbeszéléseket követően a Mediafax Cristian Rãdulescut, a kisebbségi törvényt eddig is vehemensen ellenző kormányzó Demokrata Párt (PD) képviselőházi frakcióvezetőjét kérdezte a jogszabályról. Rãdulescu a hírügynökségi tudósítás szerint azt nyilatkozta: meglátása szerint az RMDSZ abban az esetben is elfogadja majd az általa kidolgozott, majd a kormány által megszavazott kisebbségi törvényt, ha kikerül belőle a kulturálisautonómia-tanácsok létrehozására vonatkozó passzus. A demokrata politikus szavaira reagálva Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője lapunknak elmondta, időközben tisztázódott, hogy Rãdulescu nem állított ilyesmit a szövetségről, hanem továbbra is azt hangoztatta, miszerint alakulatának „nem okoz gondot” a nemzeti kisebbségek kérdésének kezelése, csupán ahhoz nem járul hozzá, hogy a „román állammal párhuzamos intézmények” jöjjenek létre. „Mindez szerintem filozófiai kérdés, hiszen mi sem akarunk párhuzamos intézményeket létrehozni, mint ahogy a kormányfői tisztség sem párhuzamos a polgármesteri funkcióval. Úgy vélem, azok után, hogy a két magas rangú brüsszeli tisztségviselő erőteljesen szorgalmazta a jogszabály elfogadását, koalíciós partnereink októberig hajlandóak lesznek megszavazni a kisebbségi törvényt” – nyilatkozta a Krónikának Márton Árpád. Arra a kérdésünkre, miszerint az RMDSZ álláspontja szerint nem lett volna hasznosabb, ha az országjelentés bővebben foglalkozik a romániai kisebbségek – beleértve a magyarság – problémáival, a parlamenti képviselő úgy válaszolt: természetesen üdvözölték volna, ám hogy mi szerepel a dokumentumban, azt nem a szövetség, hanem a bővítési biztos szabja meg.

Geoanã paktumot kötne
a kormánnyal
A brüsszeli diplomaták tegnap külön tárgyalást folytattak a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőivel. Cristian Diaconescu PSD-szenátor a megbeszélés után elmondta, nem esett szó az ellenzék által tervezett bizalmatlansági indítványról, azonban Olli Rehn és José Barroso kiemelte az ország belpolitikai stabilitásának fontosságát. Mircea Geoanã pártelnök bevallása szerint „sötét, de reális” képet festett az ország belpolitikai állapotáról, rámutatott ugyanis, hogy a Tãriceanu-kabinet szerinte képtelen elvégezni feladatát, a kormányzati többség törékeny, az ország lakosságának többsége pedig rosszul él. Geoanã egyúttal bejelentette, hogy alakulata politikai együttműködést ajánl a kormányoldalnak az integráció terén, amelynek keretében a csatlakozás tervezett időpontjáig hátramaradt 150 napban közösen keresnének megoldást az Európai Bizottság országjelentésében rögzített kényes problémákra. A PSD elnöke hozzátette: javaslata – amelyhez hasonlót a kormányoldal a tavalyi országjelentés után elutasított – nem zárja ki, hogy pártja még ebben a parlamenti ciklusban bizalmatlansági indítványt terjesszen a parlament elé a kormány ellen.


Nehézségekbe ütközhet az EB által észlelt lemaradás behozatala
B. Z. Z. A tavalyi országjelentésben az Európai Bizottság (EB) 14 „piros lapot” osztott Romániának, ehhez képest a keddi jelentésben a figyelmeztetések száma négyre csökkent. A legfontosabb előrelépés az igazságszolgáltatás terén észlelhető, hiányosságait ugyanis az EB már nem találta aggasztónak, ettől függetlenül szigorú megfigyelés alatt tartja az ország korrupcióellenes intézkedéseit. A négy „piros lap” tulajdonképpen két területre vonatkozik: három a mezőgazdaság, egy pedig az adórendszer hiányosságait emeli ki. Az agrárium terén az EB a mezőgazdasági kifizető ügynökségek működőképessé tételét (IACS), az egységes irányító- és ellenőrző rendszerének kiépítését (APIA), valamint az állat-egészségügyi létesítmények uniós szintre fejlesztését sürgeti. Szabó Sámuel, a SAPARD ügynökség igazgatója a Krónikának elmondta, a mezőgazdasági kifizető ügynökségek működőképességének tétele nehézségekbe ütközhet, ugyanis a vidékfejlesztési terv még nincs kidolgozva, és amennyiben a farmregisztrációt nem sikerül megvalósítani, Románia eleshet az uniós földalapú támogatásoktól. Szabó Sámuel ugyanakkor kifejtette: az állategészségügy terén az EB kifogásai főleg az állati maradékok megsemmisítésére vonatkoznak. A negyedik „piros lapot” Románia az adórendszer informatizálásának elmulasztásáért kapta. Jakab István pénzügyi államtitkár nem tartja meglepőnek az EB elmarasztalását, ugyanakkor leszögezte: az adóbevételek informatizálása csupán technikai kérdés, amelyet az év végéig minden bizonnyal megoldanak. Jakab szerint olyan rendszerről van szó, amely kiépítését PHARE-alapokból kellett volna megvalósítani, a Pénzügyminisztérium viszont késlekedve hirdette meg a pályázatot. Ugyanakkor a folyamatot késleltette az is, hogy a pályázaton részt vevő egyik vesztes cég fellebbezett a tárca döntése ellen. Az államtitkár a rendszer bevezetésének fontosságát abban látja, hogy az adóbevételek informatizálása által kapcsolatot teremtenek az összes határátkelőpont, pénzügyi igazgatóság, illetve EU-tagállammal. Ugyancsak az informatizálás által állapítható meg, hogy a hozzáadottérték-adó (TVA) és az illetékbevételek mennyi része jut majd az uniós kasszába.


A térség nyugatiasításának szükségességéről cikkezik a bukaresti sajtó
A központi román napilapok Bukarest számára kiábrándítónak, ugyanakkor „megérdemeltnek” nevezték az Európai Bizottság (EB) országjelentését tegnapi lapszámukban. A Ziarul Financiar pénzügyi napilap szerint a csatlakozási dátum kijelölésének halasztása várható volt, az EB döntése mégis kiábrándító Románia számára. Különösen azért, mert az ország csatlakozási felkészültsége tekintetében a bizottság aggodalmai között nem lelhető fel egyetlen olyan terület sem, amely felvethetné az integráció elhalasztását. A Gândul úgy értékelte az országjelentést, hogy az megfelel a végletesen ellentétes összbenyomást nyújtó romániai helyzetnek. A politikai napilapban megjelent, Ellenállni Európának című vezércikkében Bogdan Chirieac főszerkesztő kifejtette: bár történelmi és kulturális szempontból, valamint az európai értékekhez való évszázados hozzájárulást tekintve nem lehet kétségbe vonni a románok európaiságát, a kommunizmus és az átmeneti korszak évtizedei után „magatartásuk Európa számára nem tipikus”. S ezt „a nem tipikus magatartást” a külpolitikai szakértő az ország társadalmi-gazdasági és politikai életében lépten-nyomon tetten érhető kirívó ellentmondásokkal illusztrálja. „Európa nem naiv, nagyon jól tudja, mi történik Romániában is, Bulgáriában is, ezért halasztotta el a két ország csatlakozási dátumának bejelentését. Délkelet-Európa nyugatiasítása az egyik legkeményebb dió lesz Európa és a térség számára egyaránt” – írja Bogdan Chirieac, aki szerint „Romániában a paraszttól a püspökig öntudatlan ellenállás tapasztalható olykor a nyugati értékekkel, vagyis a tisztességgel, a munkával, a tisztasággal, az emberi és szociális együttérzéssel, a tisztelettel és megértéssel szemben”. A szerző hozzáteszi: az EU számára nem Románia, hanem a románok európaivá történő átalakítása csaknem ugyanolyan nehéz feladat, mint az iszlám demokratizálása az amerikaiak számára. A România Liberã úgy látja: „az integrációs tételek” hiánytalan megoldásán túl talán a legfontosabb az ország politikai stabilitásának megőrzése és biztosítása. Krónika