Pruton túli idegesség

Amint arról beszámoltunk,a bíróság a múlt héten felmentetteaz 1946-ban halálra ítélt és kivégzettnácibarát Ion Antonescu marsallt „a békeelleni bűncselekmények” vádja alól, amelyetannak idején a Szovjetunió ellen 1941-ben indítottháború miatt emeltek ellene. Adrian Podar bíróa múlt héten úgy vélekedett, hogy „aSzovjetunió ellen indított háború legitimvolt”. Az ítélet annak a pernek a folyománya,amelyben az Antonescuval együtt halálra ítéltGheorghe Alexianu transznisztriai kormányzórehabilitálását indítványozták.A második világháború alattTransznisztria néven román igazgatás alávont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsáratöbb tízezer zsidót és romátdeportáltak. Történészek szerint azAntonescu-rezsim idején 270 ezer román és ukránzsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigánytöltek meg a Bukarest által igazgatott területeken.
A chiºinãui külügyminisztériumhétvégén kiadott közleménye szerinta moldovai társadalom egésze megrökönyödvefogadta a hírt, miszerint a Bukaresti Ítélőtáblalegitimnek nevezte a Szovjetunió elleni háborút.„Köztudott, hogy az Antonescu marsall által indított,úgynevezett felszabadító hadjárat idejéna Moldovai Szocialista Szovjet Köztársaságterületén 300 ezer zsidót és másnemzetiségű személyt végeztek ki” – álla közleményben. A moldovai kormány érthetetlennekminősítette, hogy a román igazságszolgáltatása „vétkes személyek” felmentésén túlmég jogi alapot is teremt olyan tettek rehabilitációjára,amelyeket az egész világ inváziónak ésagreszsziónak nevez. A közlemény szerint Chiºinãuaggodalmát fejezi ki a döntés miatt, amely „drámaiprecedenst teremt a két ország közöttikapcsolatokban, ugyanakkor pedig komolyan megkérdőjelezi aromán igazságszolgáltatás azonképességét, hogy európai szinten lássael feladatát.”
Hevesen támadta a románhatóságokat Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaságelnöke is. A Moldpres hírügynökségnekadott interjújában Voronyin beszámolt a RomániaiMoldovaiak Közösségének vezetőivel valótalálkozójáról, bírálvaBukarestnek a moldovai néppel szembeni magatartását.Az államfő sérelmezte, hogy Romániábanszigorúan korlátozott az elismert kisebbségeklistája, így az általa 10 millió főrebecsült „moldovai kisebbséget” nem ismerik el.Hangsúlyozta: jóllehet a román és amoldovai nyelv egyforma, a moldovaiaknak jogában állnyelvüket úgy nevezni, ahogyan az elmúlt 600 évalatt megszokták, éspedig moldovainak. „Õszinténcsodálom ezeknek az embereknek a bátorságátés őszinteségét, amellyel a moldovai nyelv ésa Romániában élő moldovaiak történelménekelismertetéséért fáradoznak” –nyilatkozta Voronyin a Romániai Moldovaiak Közösségénekvezetőiről, majd segítséget ígért aszervezetnek egy Moldovai Kulturális Központlétrehozásában. Az államfő ugyanakkorpárhuzamot vont Románia és a MoldovaiKöztársaság között, hangsúlyozva:míg Chiºinãu szemet huny afölött, hogy azországban román nyelven tanítanak, és arománok történelmét oktatják,Romániában nem akarnak tudomást venni amoldovaiak önálló kultúrájáról.„A moldovaiak nem felejtették el történelmüket,nyelvüket, hőseiket” – állította Voronyin. Azállamfő egyúttal ígéretet tett arra,hogy gyorsított eljárással kapnak moldovaiállampolgárságot mindazok a romániaiak,akik ezt igénylik. Szerinte ezen intézkedés amoldovai közösség identitásmegőrzésétis segítheti.