Pozitív országjelentés Romániáról bírálatokkal

Az Együttműködési és megfigyelési mechanizmus keretében elkészített éves jelentés a tavalyihoz hasonlóan pozitív hangvételű, de bizonyos intézményekkel kapcsolatosan bírálatokat is megfogalmaz. A kormány az immár sorozatban harmadik, pozitív hangvételű jelentés nyomán szerdán határidőt kért a 2007-es uniós csatlakozás óta zajló ellenőrzési folyamat lezárására. A kabinet úgy értékeli, a jelentés elismeri a megfigyelt területeken elért folyamatos és maradandó előrelépést.

A jelentés elismeri az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) erőfeszítéseit a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügy hitelességének visszaszerzése terén, bírálja ugyanakkor a parlamentet, amiért az a DNA-kérések egyharmadának esetében indoklás nélkül elutasította a bűnvádi eljárás jóváhagyását, vagy a mentelmi jog megvonását egyes honatyák ellen.

Méltatja a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, ugyanakkor felrója annak alkalmazásbeli hiányosságait is, amelyek egyrészt az intézményi kapacitás hiányával magyarázhatók, de az intézményvezetők politikai akaratának hiányát is megemlíti. Egyben negatívumként említi, hogy egyes politikusok és sajtóorgánumok bírálták az igazságszolgáltatást.

Annak kapcsán, hogy idén lejár a legfőbb ügyész és a DNA főügyésze mandátuma, megjegyzi azt is, hogy az igazságügyi vezetők kinevezésének átláthatónak kell lennie, hogy ne sérüljön az igazságszolgáltatás függetlensége. A megfogalmazott ajánlások között szerepel a feddhetetlenségi szabályok következetes alkalmazása is, és azt is javasolja, hogy a jogtalanul szerzett és elkobzott javak kezelésére létrehozott ügynökség erős jogosítványokat kapjon. Arra is rámutat, hogy átlátható szabályozást kell elfogadni a parlamenti mentelmi jog megvonására, a mentelmi jogot pedig ne lehessen a korrupcióellenes nyomozás akadályozására felhasználni.

Frans Timmermans, az EB első alelnöke a jelentés kapcsán kifejtette: a tavalyi és során Románia és az ország polgárai bebizonyították, hogy megvan bennük az akarat a korrupcióellenes küzdelemre, 2016-ban pedig folytatni kell a korrupcióellenes küzdelemre és az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.

Mint ismeretes, az országjelentést több nyugat-európai uniós tagállam is a román schengeni csatlakozás egyik mércéjének tekinti. Bár az országnak már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létrejött uniós övezethez, Franciaország, Németország, Hollandia és Finnország is közölte: hiába teljesíti az ország a csatlakozás technikai feltételeit, mindaddig nem járulnak hozzá a felvételéhez, amíg az igazságügyi országjelentések nem jelezik következetesen, hogy Bukarest mindent megtesz az igazságügy reformja és a korrupció visszaszorítása érdekében.

Transparency International: továbbra is rossz a korrupciós helyzet

Továbbra is rosszul áll Románia a korrupció helyzetét illetően: a Transparency International (TI) nevű nemzetközi jogvédő szervezet által szerdán nyilvánosságra hozott, a 2015-ös évre vonatkozó jelentés szerint az ország csupán az 58. helyen áll világ többi országával összehasonlítva, 46 pontot érve el a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ezzel jócskán elmarad az Európai Unió 65,36-os átlagától, és a legrosszabb helyezést elérő EU-tagállamok között áll Bulgária, Görögország és Olaszország társaságában. Romániát olyan országok is megelőzik, mint Ruanda, Namíbia, Szaúd-Arábia, Malajzia, Kuba és Ghána. Magyarország 51 ponttal az 50.

A toplista első helyén Dánia áll 91 ponttal, vagyis itt a legkisebb a korrupció mértéke. A második Finnország, a harmadik Svédország. Az utolsó helyre Észak-Korea és Szomália került, 8 ponttal. Japán 75 pontot kapott – ez egypontos esés a tavalyi 76-hoz képest. A listán 168 ország korrupciós adatait rögzítik. A TI szerint a vizsgált országok kétharmada 50 pont alatt teljesített.