Bár elismeri a korrupcióellenes küzdelem terén elért eredményeket, továbbra is tartalmaz bírálatokat az Európai Bizottság 2015-ös, a romániai igazságügy reformját és a korrupció ellenei harcot vizsgáló, szerdán ismertetett jelentése.
2016. január 27., 15:052016. január 27., 15:05
2016. január 27., 16:162016. január 27., 16:16
Az Együttműködési és megfigyelési mechanizmus keretében elkészített éves jelentés a tavalyihoz hasonlóan pozitív hangvételű, de bizonyos intézményekkel kapcsolatosan bírálatokat is megfogalmaz. A kormány az immár sorozatban harmadik, pozitív hangvételű jelentés nyomán szerdán határidőt kért a 2007-es uniós csatlakozás óta zajló ellenőrzési folyamat lezárására. A kabinet úgy értékeli, a jelentés elismeri a megfigyelt területeken elért folyamatos és maradandó előrelépést.
A jelentés elismeri az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) erőfeszítéseit a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügy hitelességének visszaszerzése terén, bírálja ugyanakkor a parlamentet, amiért az a DNA-kérések egyharmadának esetében indoklás nélkül elutasította a bűnvádi eljárás jóváhagyását, vagy a mentelmi jog megvonását egyes honatyák ellen.
Méltatja a nemzeti korrupcióellenes stratégiát, ugyanakkor felrója annak alkalmazásbeli hiányosságait is, amelyek egyrészt az intézményi kapacitás hiányával magyarázhatók, de az intézményvezetők politikai akaratának hiányát is megemlíti. Egyben negatívumként említi, hogy egyes politikusok és sajtóorgánumok bírálták az igazságszolgáltatást.
Annak kapcsán, hogy idén lejár a legfőbb ügyész és a DNA főügyésze mandátuma, megjegyzi azt is, hogy az igazságügyi vezetők kinevezésének átláthatónak kell lennie, hogy ne sérüljön az igazságszolgáltatás függetlensége. A megfogalmazott ajánlások között szerepel a feddhetetlenségi szabályok következetes alkalmazása is, és azt is javasolja, hogy a jogtalanul szerzett és elkobzott javak kezelésére létrehozott ügynökség erős jogosítványokat kapjon. Arra is rámutat, hogy átlátható szabályozást kell elfogadni a parlamenti mentelmi jog megvonására, a mentelmi jogot pedig ne lehessen a korrupcióellenes nyomozás akadályozására felhasználni.
Frans Timmermans, az EB első alelnöke a jelentés kapcsán kifejtette: a tavalyi és során Románia és az ország polgárai bebizonyították, hogy megvan bennük az akarat a korrupcióellenes küzdelemre, 2016-ban pedig folytatni kell a korrupcióellenes küzdelemre és az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtésére irányuló erőfeszítéseket.
Mint ismeretes, az országjelentést több nyugat-európai uniós tagállam is a román schengeni csatlakozás egyik mércéjének tekinti. Bár az országnak már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létrejött uniós övezethez, Franciaország, Németország, Hollandia és Finnország is közölte: hiába teljesíti az ország a csatlakozás technikai feltételeit, mindaddig nem járulnak hozzá a felvételéhez, amíg az igazságügyi országjelentések nem jelezik következetesen, hogy Bukarest mindent megtesz az igazságügy reformja és a korrupció visszaszorítása érdekében.
Transparency International: továbbra is rossz a korrupciós helyzet
Továbbra is rosszul áll Románia a korrupció helyzetét illetően: a Transparency International (TI) nevű nemzetközi jogvédő szervezet által szerdán nyilvánosságra hozott, a 2015-ös évre vonatkozó jelentés szerint az ország csupán az 58. helyen áll világ többi országával összehasonlítva, 46 pontot érve el a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ezzel jócskán elmarad az Európai Unió 65,36-os átlagától, és a legrosszabb helyezést elérő EU-tagállamok között áll Bulgária, Görögország és Olaszország társaságában. Romániát olyan országok is megelőzik, mint Ruanda, Namíbia, Szaúd-Arábia, Malajzia, Kuba és Ghána. Magyarország 51 ponttal az 50.
A toplista első helyén Dánia áll 91 ponttal, vagyis itt a legkisebb a korrupció mértéke. A második Finnország, a harmadik Svédország. Az utolsó helyre Észak-Korea és Szomália került, 8 ponttal. Japán 75 pontot kapott – ez egypontos esés a tavalyi 76-hoz képest. A listán 168 ország korrupciós adatait rögzítik. A TI szerint a vizsgált országok kétharmada 50 pont alatt teljesített.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!