Ponta szélsőséges kirohanása: Kadhafihoz hasonlította Orbán Viktort és Traian Băsescut

Durva kirohanást intézett Victor Ponta, az utóbbi időben egyre hevesebb magyarellenes retorikát alkalmazó ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője Orbán Viktor magyar kormányfő és Magyarország ellen a március 15-i erdélyi megemlékezéseken elhangzott beszédek miatt, egyúttal a bukaresti kormányt is ostorozta a hivatalos reakciók elmaradása okán.

„Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök gyávasága csak azzal magyarázható, hogy fű alatti megállapodásokat kötöttek, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti érdeket és a többség és a kisebbség közötti viszonyt” – jelentette ki Ponta, hozzátéve, hogy továbbra is magyarázatot vár a március 15-én egyes budapesti hivatalosságok által közvetített üzenetek miatt. Ponta egyúttal durva jelzőkkel illette Orbán Viktort és Traian Băsescut.

A szociáldemokrata pártelnök Kadhafi líbiai és Ben Ali tunéziai diktátorhoz hasonlította, és elfuserált 21. századi diktátornak nevezte a két politikust, és úgy vélte, mindketten a sajtó ellen harcolnak, és nacionalista megnyilvánulások jellemzik őket. „A Szociálliberális Unió Orbán Viktor és azon magyarországi vezetők ellen harcolnak, akik nem adják meg a kellő tiszteletet Romániának, és ezt – főleg Orbán Viktor – azért teheti meg, mert Traian Băsescu, akivel egyformán gondolkodnak, cinkosául szegődik” – hangoztatta Ponta. Szerinte a magyar és a román vezető is antidemokratikusan gondolkodik, nacionalista megnyilvánulásaikkal pedig saját kudarcaikat próbálják elfedni. „Miért kellene elfogadnunk, hogy Orbán Viktor adjon nekünk leckéket Erdélyről? Erre a kérdésre Traian Băsescu nem fog választ adni” – jelentette ki Ponta.

A képviselőház házbizottsága egyébként tegnap úgy döntött, legkésőbb holnapig kidolgozza a budapesti nyilatkozatokat elítélő nyilatkozattervezetet, amelyet az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) javaslatára készül elfogadni a parlament. Nicolae Mircovici képviselőházi jegyző szerint a nemzeti liberális párti szenátor, (PNL) Puiu Haşotti által kezdeményezett, Megdöbbenés és felháborodás című dokumentumot a külügyi bizottság mihamarabb véglegesíti. Mint arról beszámoltunk, a kormány ellen a munkatörvénykönyv miatti felelősségvállalás nyomán benyújtott bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján – mivel esély sem mutatkozott az ellenzék sikerére – az ellenzéki pártok magyarellenes uszítással próbálták elterelni a figyelmet.

A március 15-én a határon túli magyarokhoz intézett magyar kormányfői üzenet egy eltorzított változatára hivatkozva – amely, mint kiderült, úgy született, hogy az Agerpres román hírügynökség tudósítója egybemosta a magyar kormányfő szavait egy másik szónok, a bukaresti magyar nagykövet feleségének beszédével – egy Budapestet elítélő nyilatkozatot akartak elfogadtatni, amelyet akkor a kormánytöbbség megakadályozott. A szenátus ugyanakkor tegnap elutasította a nyilatkozatról való egyeztetés napirendre vételét.

Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, egykori PSD-s politikus jelenleg az ellenzéki pártokból kilépett és a kormányt támogató honatyák alapította Szövetség Románia Fejlődéséért (UNPR) párt tiszteletbeli elnöke – szintén a budapesti kormányt ostorozta, mondván, a szónoklatok kampánybeszédeknek tekinthetők, azok hangvétele pedig nem méltó az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő országhoz. Bírálta a román ellenzéket is, mondván: a nézeteltéréseket diplomáciai párbeszéd útján, nem kampányízű nyilatkozatok révén kell rendezni.