Victor Ponta lett Kelemen Hunor „utóda”

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmondta: a hatélyos jogszabályok értelmében 45 napig állhat ügyvivő tárcavezető egy minisztérium élén, ezen időszak alatt az RMDSZ megnevezi majd, hogy kit jelöl a miniszteri, illetve a szintén a szövetségnek járó miniszterelnök-helyettesi tisztségbe.

Arra a kérdésre, hogy újabb javaslatával megvárja-e az RMDSZ az elnökválasztás eredményét, a szövetségi elnök azt mondta: erről még egyeztetni kell az RMDSZ-en belül.

„Nem tartom valószínűnek, hogy ezekben a napokban más javaslattal álljunk elő. A 45 nap az valamikor a második forduló után, november 23-24-én járna le, és meg kell beszélnünk, hogy ezt az időszakot mindenféleképpen a legjobban próbáljuk meg áthidalni” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Victor Ponta arra utalva, hogy Kelemen korábban azt mondta: Koridi Attilát jelölné ideiglenes tárcavezetőnek, azt mondta: Korodi ugyan jó környezetvédelmi miniszter, de a művelődési tárcának a jelenlegi struktúrában politikai vonzata is van, hiszen betöltője miniszterelnök-helyettes is.

Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő csütörtökön közölte: aláírta Kelemen felmentését, mivel már három hónap telt el azóta, hogy lemondott a tisztségről, de mivel utódját azóta sem nevezték ki, továbbra is ő irányította a minisztériumot.

Az RMDSZ vezetője augusztus elsején nyújtotta be lemondását a miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségről.

Az államfő csütörtöki sajtóértekezletén azt mondta, három hónapig hiába várta, hogy Victor Ponta kormányfő másik tisztségviselőt jelöljön Kelemen Hunor helyére. Mivel nem nevezett ki ideiglenes minisztert a kormány tagjai közül, az államfő szerint a kulturális tárca miniszter nélkül maradt.

A koalíciós megállapodás értelmében a kulturális tárca élére az RMDSZ jelölhet minisztert, aki egyúttal miniszterelnök-helyettesi tisztséget kap a kabinetben.

Az RMDSZ Biró Rozália szenátort, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét javasolta a posztra, de az államfő bejelentette, hogy őt alkalmatlannak találja.

Mint ismeretes, Kelemen azért mondott le, mert kiderült: a külügyminisztérium a román állam nevében az európai kisebbségek ellen, az Európai Bizottság oldalán lépett be abba a perbe, amelyet a kisebbségi szervezetek azért indítottak az EB ellen az EU bíróságán, mert – arra hivatkozva, hogy a kisebbségpolitika a tagállamok belügye – nem volt hajlandó érdemben foglalkozni a Minority SafePack nevű polgári kezdeményezésükkel, amely a kisebbségi jogok uniós szintű szabályozását szorgalmazta