Fotó: Agerpres
2009. március 09., 09:032009. március 09., 09:03
Eközben Theodor Meleşcanu alelnök szerint a liberálisok fontolgatják Klaus Johannis nagyszebeni polgármester indítását is. A szenátus elnöki tisztségét is betöltő Mircea Geoană úgy vélekedett: tévednek, akik azt hiszik, hogy egy jobboldali államfő képes harmóniát teremteni a román társadalomban. A PSD elnöke szerint alakulatának már a következő hetekben meg kell neveznie államfőjelöltjét, aki mögé a párt valamennyi tagjának egységesen fel kell sorakoznia, burkoltan Adrian Năstasét téve felelőssé a négy évvel ezelőtti választási kudarcért.
A Traian Băsescutól 2004-ben elszenvedett vereség azonban nem akadályozta meg a PSD egykori elnökét abban, hogy Geoanához hasonlóan jelentkezzék az államelnökjelölti tisztségért. Annál is inkább, mivel Năstase úgy véli: fennáll a veszélye, hogy az államelnök áldozati báránnyá kiáltja ki, és kiebrudalja a nagykoalícióból a szociáldemokratákat, akiknek szerinte minden eszközzel meg kell akadályozniuk, hogy Băsescu újabb mandátumot szerezzen.
Különben a PSD potenciális jelöltjeinek száma eggyel csökkent, miután Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester a hét végén leszögezte: nem száll harcba a Cotroceni-palotáért. Hivatalosan ketten versengenek az államfőjelöltségért a liberális pártban is, ráadásul mindkét politikus a pártelnöki posztot is megpályázza a PNL közelgő kongresszusán. Călin Popescu-Tăriceanu PNL-elnök szombaton egy brassói pártgyűlésen jelentette be, hogy szívesen vállalná az államfőjelöltség „nemes küldetését”, Crin Antonescu viszont ugyanott hasonlóképpen nyilatkozott.
Ezzel szemben a PNL másik alelnöke, Theodor Meleşcanu nem tartja „kötelezőnek”, hogy pártja belső embert indítson Băsescu ellen az év végi megmérettetésen. A volt védelmi miniszter a Cotidianul napilap mai számában megjelenő interjúban elmondta: ha úgy ítélik meg, hogy képes nagy eséllyel szembeszállni a jelenlegi államfővel, a liberálisok nem zárkóznak el attól, hogy Klaus Johannist, Nagyszeben német nemzetiségű polgármesterét kérjék fel a feladatra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok