Parlamenti sztrájkba lép az ellenzék

„Csak a bizalmatlansági indítványok szavazásaira, illetve az előre hozott választások kiírásával kapcsolatos döntések meghozatalára térünk vissza” – szögezte le Ponta. A PSD honatyái lemondanak minden, a képviselői státusból fakadó kedvezményről.  – Mint arról beszámoltunk, az USL kisebbik pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu azt szerette volna, ha az ellenzéki honatyák lemondanának mandátumukról, azonban a PSD ellenzi ezt, és immár a PNL-n belül is egyre többen közölték, hogy ez nem megoldás az előre hozott választások kikényszerítésére.

Ha ugyanis az összes ellenzéki honatya lemondana, akkor csupán a képviselő nélkül maradt választókerületekben kellene időközi választást kiírni. Ennek nyomán tegnap már Antonescu is árnyalta álláspontját, és közölte: immár a PNL is a parlament munkálataitól való távol maradást támogatja, nem a mandátumok visszaadását. Így aztán tegnap be is jelentette, hogy a választásokig az ellenzék sztrájkolni fog, vagyis a PSD, a PNL és a Konzervatív Párt (PC) képviselői és szenátorai „csak a legfontosabb helyzetekben” élnek szavazati jogukkal. Antonescu azt is közölte: a sztrájk idején lehet, hogy kölcsön kell majd kérnie, mert a parlamenti munkáért kapott honorárium az egyetlen jövedelemforrása.

Mircea Toader, a a kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselőházi frakcióvezetője kijelentette: a parlament az ellenzék nélkül is működőképes, a kormányoldal majd mozgósít, hogy az üléseken meglegyen a határozatképességhez szükséges létszám. Sorin Frunzăverde, a PDL első alelnöke a kormánykoalíció ülését követően elmondta: nincs szó előre hozott választásokról. „Senki sem akarja a koalíciót alkotó pártok közül” – hangoztatta a politikus. Mint arról beszámoltunk, az előre hozott választások lehetősége annak nyomán merült föl, hogy a több mint két hete tartó, a kormány távozását és előre hozott voksolás kikényszerítését célzó tüntetések, illetve az alkotmánybíróság döntése nyomán, amelyben elutasította az önkormányzati és a parlamenti választások összevonásáról rendelkező törvényt, több vezető RMDSZ-es politikus is fölvetette a voksolás korábbi megszervezésének ötletét.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke egyaránt az előre hozott választások kiírásának ötletét támogatja. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke ugyanakkor magánvéleménynek minősítette Borbély nyilatkozatát, és rámutatott: az előre hozott választásokról csakis a koalíción belüli egyeztetések után születhet döntés. Kelemen tegnap elmondta, a koalíció tegnapi ülésén nem született döntés a választásokról, mivel megvárják az alkotmánybíróság indoklását, amelyet várhatóan csütörtökön hoznak nyilvánosságra.

Rámutatott: ez azért szükséges, hogy kiderüljön, a választások összevonásáról szóló törvény pontosan melyik elemét találták az alaptörvénnyel ellentétesnek, hiszen jelenleg nem tudni, hogy magát az összevonás tényét kifogásolják, vagy csupán annak módját. Azt is elmondta, hogy a kormányátalakításról sem esett szó, azonban megjegyezte: az RMDSZ ezt nem is kezdeményezi, sem független, sem szakértői kormányfőt nem akar.