2011. július 29., 14:592011. július 29., 14:59
„A legrangosabb egyetemekről van szó. Csak ezek szervezhetnek majd doktorátust. Számuk alacsony, valószínűleg tizenkét felsőoktatási intézmény kap akkreditálást doktori tanulmányokra” – nyilatkozták az említett források a Mediafax hírügynökségnek.
A tanügyminisztérium befejezte az egyetemek kiértékelését, és közölte, hogy jutalmazza azokat az intézményeket, amelyek beleegyeznek az egyesítésbe. A kiértékelésről szóló jelentést bemutatták az Egyetemek Európai Társaságának, mely az idézett források szerint „valószínűleg a legtekintélyesebb európai fórum ezen a területen” – miként a hatóságok állítják.
A minisztérium ugyanakkor megjegyezte, hogy a folyamatban lévő doktorátusok a felkészülési ciklus végéig folytatódhatnak, akkor is, ha az egyetem augusztustól elveszti más doktorátusok szervezésére való jogát.
A doktorátusvezető tanárok, akik olyan felsőoktatási intézményben dolgoznak, mely nem szerepel a tizenkét engedélyezett egyetem között, szintén tovább folytathatják ilyen tevékenységüket, amennyiben az egyetemük konzorciumot alkot doktori tanulmányokra akkreditált más intézetekkel.
Szeptemberben 3500 doktori helyet fognak meghirdetni.
Az egyetemeket idén nyártól kezdődően három csoportba sorolják: az oktatásra hangolt egyetemek csak alapfokú diplomázásra készítenek fel, az oktatási és tudományos kutatási, valamint az oktatási és művészeti alkotási egyetemek alapfokú és mesterképzésre szorítkoznak, a harmadik csoport a csúcskutatási és oktatási egyetemeké, amelyek alapfokú képzésre, mesterképzésre és doktorátusra is jogosultak. A tanulmányi programok rangsorolását is megkezdik ezzel egy időben, ám e folyamat elhúzódhat 2014-ig.
„Az oktatási törvény nemzetközi szakértők bevonását írja elő az egyetemek rangsorolásánál, mert a román egyetemi szférában bizalmatlanság uralkodik. Európában pedig bizalmatlanok azzal szemben, ami a romániai akadémiai körökben történik. Nem hiába robbantak ki botrányok a diplomaosztások körül. (…) E gyanakvások megszüntetésért, a „nullapont” meghatározásáért – amikor is leszögezzük, hol is állunk mi most – eldöntöttük, hogy kérjük az európai szervezet asszisztenciáját” – mondta márciusban Daniel Funeriu tanügyminiszter.
A tanügyminisztérium és az Egyetemek Európai Társasága március 25-én nyilvános vitára bocsátotta az egyetemek besorolásának és a tanulmányi programok rangsorolásának módszertanát, melyről az oktatási törvény 193. cikkelye rendelkezik.
„A rangsorolás azt jelenti, hogy az ország összes egyeteméről azonos területre benyújtott programokat (pl. orvostudományi vagy újságírói tanulmányok) bizonyos kritériumok, az oktatás, a kutatás, a diákoknak nyújtott szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági hatás minősége szerint értékcsoportokba sorolják. Ennek pozitív hatása az lesz, hogy a közpénzeket teljesítmény szerint lehet majd leosztani. Például most az ország egyik orvosi egyetemén az eredményes rezidensvizsgák aránya 3 százalék, egy másik egyetemen 70 százalék, de mivel mindkettő orvosi képzéssel foglalkozik és mindkettő állami intézmény, alapfinanszírozása egy diákra eddig azonos összeget tett ki. Ami nem helyes: azt jelenti, hogy nem jutalmazzuk a minőséget, és pocsékoljuk a közpénzeket” – mondta márciusban Mircea Miclea egyetemi professzor, az oktatással foglalkozó elnöki bizottság elnöke.
A hatóságok remélik, hogy az egyetemek besorolásával megszűnik a „diplomagyártás”.
„A mesteri és doktori képzés nem az egyetemeké, az a hallgatóké. Az a gond, hogy az ilyen programokban részt vevő egyetemisták némelyike kompetenciafedezet nélkül kapja meg a mesteri vagy a doktori diplomát. Más szóval, egyetemisták egész nemzedékét nyomorították meg ilyen diplomákkal. Ennek meg kellett szűnnie, és meg is szűnik az új besorolással” - magyarázta Miclea professzor a MEDIAFAX-nak nyilatkozva.
Azt is elmondta, ezzel a lépéssel elérik, hogy az állam már nem fogja finanszírozni a minőségi fedezet nélküli tanulmányi programokat. „Ha a kiértékelésből az fog kiderülni, hogy valamely egyetem csak alapképzést képes nyújtani, annak az állam már nem fogja támogatni a magasabb szintű programjait. Nem kap beiskolázási számot mesteri vagy doktori képzésre” – fűzte hozzá a professzor.
Románia nem vezeti be 2027-től a lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint ezt az intézkedést a költségvetési konszolidáció időszakának végéhez közeledve vizsgálják majd felül.
Románia nem csak azt szeretné, hogy az amerikai katonák itt maradjanak, de azt is, hogy még több jöjjön, még ha ennek meg is fizeti az árát – erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök egy interjúban.
Munkahelyek létrehozása a fiatalok számára, az infláció és a megélhetési költségek visszaszorítása, a jövedelmek növelése – ezt várják az emberek a független Luca Niculescu vezette kormánytól egy friss felmérés szerint.
Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban – közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
szóljon hozzá!