Össztűz az autonómiára

A romániai politikai osztálypéldátlan hevességű támadástintézett a referendum ellen, alkotmányellenesnek ésprovokációnak minősítve a Székelyföldterületi autonómiájáról szólónépszavazási kezdeményezését. Úgytűnik, a referendum ügye az elmúlt hetek belpolitikaicsatározásainak ellenfeleit is azonos táborbasorolta: a kezdeményezést egyforma hevességgeltámadta Traian Bãsescu államfő és CãlinPopescu-Tãriceanu miniszterelnök, valamint az ellenzékiés a kormánypártok.
A témáról a magyarköztársasági elnök is elmondta a véleményét.Sólyom szerint az Európai Unióban a kulturálisautonómia természetes, a területi autonómiapedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető államterületi épsége ellen. Kívánatosnaktartotta, hogy induljon nyílt, bizalmon alapuló,demokratikus párbeszéd a magyarságönszerveződésének és érdekérvényesítésénekkülönböző formáiról. Úgy vélte,ez hozzájárulhatna az autonómia fogalma körülihomály eloszlatásához.

A székelyföldi területiautonómia kérdésében rendezett referendumegyik fő témáját képezte a SólyomLászló magyar köztársasági elnökés Traian Bãsescu közös sajtótájékoztatójának,amelyen a román államfő leszögezte: az SZNTkezdeményezése alkotmányellenesnek minősül.„Állítólag a lakosság akaratánaka tesztelése a cél. (…) De ha azok, akik matesztelnek – bár nem értjük, az alkotmányt,a román állam türelmét akarják-epróbára tenni –, holnap ennek a törvénytelenkezdeményezésnek, az úgynevezett referendumnakaz eredményeit konkrét megvalósításokraakarják felhasználni, a román államhabozás nélkül alkalmazni fogja az alkotmányés a törvények előírásait. Afelelősség pedig azokat terheli majd, akik maalkotmányellenes tevékenységet folytatnak egyegységes, oszthatatlan és szuverénnemzetállamban” – szögezte le a román államfő.Emlékeztetett, hogy minden állampolgárnakkötelessége tiszteletben tartani az alkotmányt,amely különben 18 nemzeti kisebbséget ismer el,amelyeknek parlamenti képviseletet is biztosít. Bãsescufelhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ésRománia belpolitikája eltér egymástóla kisebbségi jogok biztosítása tekintetében,de az eltérő hangsúlyok ellenére is mindkétország teljes mértékben betartja ezen a terénaz európai előírásokat. Úgy vélte,mindkét országnak kölcsönösentiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályikereteit. Románia sohasem fogja kérni másállamtól, hogy a romániai modellt vegye át– hangoztatta Bãsescu.
Sólyom Lászlókifejtette: az Európai Unióban a kulturálisautonómia természetes, a területi autonómiapedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető államterületi épsége ellen. „A nemzeti kisebbségekönszerveződésének és önigazgatásánaknagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturálisautonómián” – mutatott rá Sólyom.Hozzátette: léteznek már a helyi önkormányzatokszövetségei, és lehetséges ezen túlmenőszervezeti megoldás is. Szerinte azonban ezek kidolgozásaaz illető közösség akaratán múlik, ésmindig összhangban kell lennie az illető államalkotmányával. „Az alkotmányos keretek közöttmaradó törekvéseket Magyarország támogatja,és én is támogatom személyesen” –szögezte le Sólyom László.
A magyar köztársaságielnök emlékeztetett arra, hogy Magyarországon azalkotmány szerint a nemzetiségek államalkotótényezők, teljes kulturális autonómiátélveznek, és önkormányzattal rendelkeznekhelyi, megyei és országos szinten. A romániaimagyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egykisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljestársadalmat képez. „A romániai magyartársadalom tagjai Románia állampolgárai,kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei,ugyanakkor az összes romániai állampolgárralegyütt európai állampolgárok is” –hangsúlyozta.

Egy táborban a romániai politikai pártok

Az SZNT autonómia-népszavazásikezdeményezését különben nemcsakTraian Bãsescu államfő támadta, hanem CãlinPopescu-Tãriceanu miniszterelnök, valamint a parlamenti pártok– köztük az RMDSZ – is. A kormányfő rendkívülveszélyes provokációnak ésalkotmányellenesnek minősítette a népszavazást.„Nem érthetünk egyet az etnikai alapú területiautonómiával” – szögezte le Tãriceanu.Szerinte Romániában a központi hatalomdecentralizációjának eredményképpenaz önkormányzatok kellő fokú autonómiávalrendelkeznek, ráadásul Románia európaimodellnek számít a kisebbségvédelemterén. Emellett a kormányfő – aki a NemzetiLiberális Párt (PNL) elnöke is – bejelentette: aliberálisok felszólították aKözigazgatási és Belügyminisztériumot,hogy hivatalból indítson vizsgálatot. Egybentájékoztatást kért arról, hogy atárca milyen intézkedéseket hoz hasonló„alkotmányellenes” kezdeményezésekmegakadályozásáért.
Hasonlóan vehemens álláspontrahelyezkedtek a demokraták. Emil Boc, a Demokrata Pártelnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszékfel a népszavazást. Boc szerint a referendum a„területi szeparatizmusra való felbujtás színétkezdi magára ölteni”, hiszen átlépte apolgári kezdeményezés határát, és„politikai jellegűvé”, mi több „büntetőjogi”kérdéssé vált. A demokraták a hétvégén még úgy nyilatkoztak, hogy az SZNTkezdeményezése „a törvényesség ésaz alkotmányosság határát súrolja”.
Amint arról beszámoltunk,az SZNT kezdeményezésével az RMDSZ sem értegyet. Markó Béla szövetségi elnök aRompres hírügynökségnek azt nyilatkozta: anépszavazás nem törvénytelen, legfennebbértelmetlen. „Annak semmilyen jogi következményenincsen, tehát nem kell túlságosan nagyjelentőséget tulajdonítani neki” – nyilatkoztaMarkó. Korábban elmondta, az RMDSZ egyetért aterületi autonómia eszméjével, anépszavazást azonban nem támogatja. „Aterületi autonómiát parlamenti szavazással,tehát politikai eszközökkel kell megvalósítani,nem pedig referendummal” – szögezte le Markó.
Az ellenzéki pártokúgyszintén élesen bíráltákaz autonómiareferendumot, ugyanakkor azonban hallgatólagoscinkossággal vádolták Traian Bãsescu államfőt,valamint a Cãlin Popescu-Tãriceanu vezette kormányt.Cristian Diaconescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD)szóvivője közölte: határozott fellépéstkérnek a kormánytól. Az ellenzéki pártokszerint az SZNT kezdeményezésének céljaRománia területi egységének felbontása.

Vasile Blaga: törvényes azSZNT-kezdeményezés

Árnyaltabban látja akérdést Vasile Blaga közigazgatási ésbelügyminiszter. Szerinte nincs törvényes alap azSZNT autonómiareferendumának a betiltására.„Az SZNT kezdeményezése nem minősülreferendumnak, mivel nem az erre vonatkozó 2000/3-as törvényalapján kérték megrendezését.Romániában egyetlen jogszabály sem tiltja ahasonló konzultatív jellegű tevékenységeket,függetlenül attól, hogy mi a felméréstárgya” – szögezte le a belügyminiszter. ADemokrata Párt felvetésére válaszolva,miszerint az SZNT kezdeményezése büntetőjogijellegűvé vált, Blaga elmondta: az állam ellenirányuló bűncselekmények az ügyészséghatáskörébe tartoznak. Blaga ugyanakkorméltatlannak érezte a politikai pártok felőlérkező felkéréseket. „A Közigazgatásiés Belügyminisztériumnak nincs szükségesem a kormányon levő, sem az ellenzéki pártokbuzdítására ahhoz, hogy elvégezzefeladatát” – szögezte le a tárcavezető.
György Ervin Kovásznamegyei prefektus úgyszintén azt állította,hogy az SZNT kezdeményezése nem minősülnépszavazásnak. A prefektus elmondta, az SZNT nincsbejegyezve a bíróságon, nem minősül jogiszemélynek, tehát kezdeményezésétnem lehet törvényszéken megtámadni.

SZNT: töretlen lendülettel

„Egy belső referendum a magyarközösség akaratának felmérésérenem lehet törvény- vagy alkotmányellenes, ígybetiltani sem lehet azt. A szabad véleménynyilvánításminden állampolgár alapvető jogai közétartozik” – szögezte le Ferencz Csaba. A SzékelyNemzeti Tanács alelnöke hozzátette: afigyelmeztetések és a román politikusokfelháborodása ellenére az autonómia-népszavazásfolytatódik. Az SZNT 350 ezer autonómiáttámogató aláírást remélösszegyűjteni.

F. B.

Keret
Autonómia: 99 százalékostámogatottság

Kovászna megyében tegnapújabb négy településen számláltákössze a szavazatokat. A településeken a szavazatijoggal rendelkező személyek 81 százaléka járultaz urnákhoz. A voksolók 99 százalékatámogatja Székelyföld autonómiáját,nemmel mindössze 25-en szavaztak, 22 szavazatot pedigérvénytelenítettek. Bikfalván a 301szavazati joggal rendelkező állampolgárok 75 százalékavoksolt, az igen szavazatok aránya megközelítettea 100 százalékot. Sepsikilyén 97,15 százalékosvolt az igen szavazatok aránya, a szavazási jelenlétpedig 89,96 százalék volt. Szotyorban mind a 340voksoló az autonómia mellett szavazott. Laborfalvána 392 szavazó 99,23 százaléka szavazott igennel.A Hargita megyei gyergyóditrói szavazásvégeredménye szerint a területi autonómia99 százalékos támogatottságot élvez.Gyergyószentmiklóson a részeredményekszerint a 3589 szavazó 99,58 százaléka szavazottigennel.