Nyugodt parlamenti „munkatempó”

Mindezen idő egy részét ugyanakkor politikai nyilatkozatok felolvasására, illetve a kormánytagok meginterpellálására használták a honatyák. Emellett összesen 17 órát töltöttek a két ház 11 együttes ülésén.
A két ház tagjai közül a szenátorok bizonyultak aktívabbnak: bár kevesebb ülést tartottak, mint a képviselők, több „munkaórát” gyűjtöttek össze. Így az 58 plenáris ülésen összesen 157 órát dolgoztak (ez napi 8 órás munkaidővel számolva 19 napi munkát jelent), miközben a képviselők csupán 142 órát töltöttek a plenáris üléseken, ami a 62 ülés alatt 18 munkanapot tesz ki. A képviselőházban függesztették fel a legtöbb ülést szavazatképtelenség miatt, vagy azért, mert a kormány tagjai nem jelentek meg, hogy a honatyák kérdéseire és interpellációira válaszoljanak. Az alsóházban öt olyan ülés volt, amelyet kevesebb mint tíz perc után felfüggesztettek, a legrövidebb közülük egy perc 44 másodpercig tartott. Az abszolút rekordot az előző ülésszakban állították fel, amikor az alsóház akkori alelnöke, Viorel Hrebenciuc csupán 23 másodperc után már be is rekesztette az ülést. A honatyák május elseje mellett mindkét húsvétot és pünkösdöt megünnepelték, utóbbi esetben hivatalosan a választókerületükben tevékenykedtek. A parlamentben több mint 700 jogszabálytervezet vár vitára vagy elfogadásra, miközben 730 tervezetről szavaztak a képviselők és a honatyák. A plenáris ülések mellett a honatyák két-három napot a szakbizottságok ülésein töltenek. Ezek közül a képviselőházban a jogi szaktestület volt a legaktívabb 57 üléssel és 368 megvitatott tervezettel, míg a legkevesebb alkalommal az esélyegyenlőségi bizottság ült össze, 18 alkalommal, amelyeken összesen 7 tervezetet vitattak meg. A szenátusban is a jogi bizottság volt a legaktívabb 137 megvitatott tervezettel, míg a határon túli románokért felelős szaktestület csupán négy tervezetről tárgyalt.