Van már precedens arra, hogy nem elévültnek minősítettek Romániában a kommunista államhatalom pribékjei által elkövetett emberiesség ellenes bűncselekményt, így esély lehet arra, hogy Alexandru Vişinescut, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnokát is felelősségre vonják.
2013. augusztus 11., 14:062013. augusztus 11., 14:06
2013. augusztus 11., 14:072013. augusztus 11., 14:07
Mint arról beszámoltunk, a most 88 éves Vişinescut, aki 1956 és 1964 között irányította a börtönt, ahol a terror légkörét honosította meg, és rendszeresen kínozta az ott őrzött politikai foglyokat, a Romániai Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) jelentette fel a bukaresti területi katonai ügyészségen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt. Amíg ugyanis ő irányította a fegyintézetet, hat politikai fogoly is életét vesztette a verések, a rossz élelmezés és az embertelen fogva tartási körülmények miatt.
A katonai ügyészség az illetékesség hiánya miatt a legfőbb ügyészséghez továbbította a feljelentést, utóbbi pedig pénteken közölte: át is vette az ügyet a bukaresti törvényszéki ügyészségtől. Ugyanakkor Ion Vasileche katonai főügyész azon véleményének adott hangot, hogy Vişinescu tettei elévültek. Az IICCMER érvelése szerint viszont nem évülhettek el, mivel 1989-ig a kommunista rendszer nem tette lehetővé a pribékek felelősségre vonását. A legfőbb ügyészség jelezte: ezt csak az ügy alapos kivizsgálása után lehet eldönteni.
Ugyanakkor létezik precedens arra, hogy egy, a kommunista államhatalom nevében politikai foglyokat bántalmazó pribék ügyét a rendszerváltás után is tárgyalhatóvá nyilvánította egy bíróság. 2009-ben a legfelsőbb bíróság ítéletben kötelezte a katonai ügyészséget arra, hogy indítson bűnvádi eljárást Mişu Dulgheru, az egykori kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáte V-ös számú nyomozati főosztálya egykori vezetője ellen Alcibiade Diamandi aromán politikus – aki a Görögországban született, de 1912-ben kivándorolt Romániába, és 1941-ben I. Alkibiadész néven a rövid életű aromán Pindoszi Fejedelemség élén állt – 1948-ban bekövetkezett halála ügyében. A bírák az IICCMER-hez hasonlóan azzal érveltek, hogy a kommunizmus ideje alatt a pribékeket nem lehetett felelősségre vonni, tetteik így nem évülhettek el.
Diamandit még 1948 áprilisában tartóztatta le a Szekuritáte az állam biztonságának veszélyeztetésének gyanúja miatt. A politikus három hónap múlva a Szekuritáté börtönében tisztázatlan körülmények között meghalt, a hivatalos verzió szerint infarktusban. Felesége viszont 1995-ben feljelentést tett Dulgheru ellen a katonai ügyészségen különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt, az ügyészség azonban az ügy elévülésére hivatkozva nem indított nyomozást. A család nem hagyta annyiban a dolgot, 2009-ben pedig a legfelsőbb bíróság meghozta a cselekedetek el nem évülésére vonatkozó ítéletet.
Eközben Monica Macovei volt igazságügy-miniszter, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője pénteken blogján egy általa és párttársa, Sever Voinescu által beterjesztett, tavaly elfogadott törvényre hivatkozva írt arról, hogy Vişinescu elítélhető. Mint írta, a 27/2012-es törvény értelmében nem évülnek el a gyilkosságok, valamint az emberieség elleni bűncselekmények.
Mint arról beszámoltunk, az IICCMER bejelentette: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, tömeggyilkossággal gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen. B. L.
Vişinescu: parancsra cselekedtem
Első ízben szólalt meg az ellene tett ügyészségi feljelentést követően Alexandru Vişinescu. Az egykori börtönparancsnok az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azzal próbált védekezni, hogy a börtönben a rabokkal szemben meghonosított bánásmódot a belügyminisztérium diktálta. A halálesetek kapcsán azt mondta: „odakint is haltak meg emberek.\" Ion Mihalache egykori parasztpárti vezér halálával – a vádak szerint az ő meggyilkolásában közvetlenül is része volt, egy tiszttársával együtt halálra verte – kapcsolatban azt állította: a rab politikus nem panaszkodott, ő pedig biztosította számára az orvosi ellátást. Arra a kérdésre, hogy akkor mibe halt bele Mihalache, azt válaszolta: nem az ő dolga megállapítani a halál okát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!