Nincs egyezség kisebbségi törvény- és régió-ügyben

Csütörtökön azonban a képviselőház emberi jogi bizottságában a PDL támogatásával magyar szempontból hátrányosan megváltoztatták a tervezet 14. cikkelyét, amely megtiltotta volna, hogy a mindenkori kormány a közigazgatási határok módosításával mesterségesen átalakítsa valamely régióban a kisebbség és a többség arányát. A módosítás értelmében a közigazgatási határok változtathatók, tehát az etnikai arányok is, ugyanakkor a kisebbségi polgárok jogai nem sérülhetnek. Cristian Pârvulescu neves politológus viszont úgy vélekedik: ha egy nemzeti kisebbség etnikai arányait csökkentik egy adott közigazgatási egységben, az gyengítheti az adott kisebbség parlamenti képviseletének az erejét is, ez utóbbi pedig ellentétes az emberjogi charta előírásaival. Ezért a módosított változat alkotmányellenes. A PDL egyébként azt is ellenzi, hogy a kulturális autonómiatanácsok nagyobb beleszólást kapjanak az iskolaigazgatók és a művelődési intézmények vezetőinek kinevezésébe azon vidékeken, ahol jelentős létszámban élnek. A kedvezőtlen fejlemények miatt az RMDSZ kezdeményezte a koalíciós egyeztetést, hogy megpróbálja rábírni partnerét ígérete betartására.

Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke tegnap kijelentette: még nem tudni, hogy végül a parlamenti vita megkerülésével, azaz kormányzati felelősségvállalással fogadtatják-e el a törvényt, ezt többek között a nézeteltérések rendezésének és az emberjogi bizottságban folytatódó vita lezárásának feltételéhez kötötte. Lapunknak Varga Attila, a bizottság RMDSZ-es tagja még a múlt héten úgy nyilatkozott: véleménye szerint csökkent annak az esélye, hogy a bizottsági vita időben lezáruljon, és az ülésszak vége előtt a képviselőház plénuma elé kerüljön a tervezet. Így nem kizárt, hogy júliusban rendkívüli ülésszakon, felelősségvállalással fogadtatják majd el a jogszabályt. Ez azonban csak akkor várható, ha sikerül megállapodni a koalíciós partnerrel a kedvezőtlen módosítások visszavonásáról, ellenkező esetben a kiüresített törvény elfogadása okafogyottá válik. Sorin Frunzăverde, a PDL első alelnöke tegnap mindenesetre úgy nyilatkozott, a felelősségvállalás lehetősége is nyitva marad, bár neki ellentmondva Elena Udrea idegenforgalmi és fejlesztési miniszter arról beszélt, hogy valószínűbb a rendes eljárás szerint, parlamenti vita nyomán történő elfogadása. A PDL, az RMDSZ és a kisebbségek képviselői tegnap este ültek össze ismét, hogy egyeztessenek, de három lényeges kérdésben továbbra sem sikerült megállapodni: a 14. cikkely, a kulturális autonómiatanácsok vétójoga és maga a kulturális autonómia ügye továbbra is vita forrása. Ezekről folytatódik a koalíciós egyeztetés, majd tovább tárgyalják a törvényt az emberjogi bizottságban.

Régióügy: folytatódó vita

A koalíciós partnerek közötti nézeteltérések másik forrása a Traian Băsescu államfő által felvetett és korábbi pártja, a PDL által is felvállalt régióátszervezési kezdeményezés. Mint arról beszámoltunk, a tervek szerint Romániát nyolc óriásmegyére osztanák fel, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy könnyebben és hatékonyabban hozzáférhessenek az európai uniós támogatásokhoz. Az RMDSZ számára ugyanakkor ezen tervek elfogadhatatlanok, mivel megvalósulásuk esetén mind a székelyföldi, mind a partiumi magyarság számaránya jelentősen alacsonyabb lenne a megamegyékben. A szövetség saját tervezete 16 régióra osztaná az országot, amelyben Hargita, Kovászna és Maros megye egy közös székelyföldi, míg Bihar, Szatmár és Szilágy egy partiumi régiót alkotna. A régiók témájában Băsescu államfő mára kezdeményezett egyeztetést a parlamenti pártokkal. Ennek kapcsán tegnap Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a Szociálliberális Unió (USL) ellenzéki pártszövetség társelnöke kifejtette: pártja sem a nyolc-, sem a tizenhat megyés változatot nem támogatja, a feszültség szításáért pedig Băsescu államfőt tette felelőssé. Egyúttal azt is bejelentették, hogy népszavazást kezdeményeznek a kérdésről abban a 21 megyében, ahol az USL birtokolja a megyei közgyűlés elnöki tisztségét. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint a referendumokat július 17-éig vagy 24-éig kellene megszervezni. Egyébként az RMDSZ ma várhatóan azt javasolja Băsescu államfőnek, hogy a régióátszervezés tervét jegeljék mindaddig, amíg esély mutatkozik a kompromisszumos megoldásra.

Fegyvert fogna a kovásznai PDL-vezér

Dan Manolăchescu, a PDL Kovászna megyei szervezetének elnöke ugyanakkor igencsak vehemensen reagált az ügyben: szerinte amennyiben az RMDSZ vezetői Koszovót akarnak a Székelyföldön, akkor már az elején vázolják konkrétan a céljaikat, „hogy mi is tudjuk, mi a teendőnk: vagy fegyvert fogunk, vagy mindannyian elmegyünk innen nyugodtabb vidékekre”. A román politikus mindezt annak kapcsán mondta, hogy Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke múlt héten arról beszélt, a székelyek hajlandók akár utcára is vonulni, ha a Székelyföldet be akarják olvasztani. Manolăchescu szerint az RMDSZ egyes vezetői, különösképpen pedig Kelemen Hunor szövetségi elnök az ellenzéki pártok és egyes hírtelevíziók által alkalmazott nacionalista retorika csapdájába estek. „Ez kár, mivel meggyőződésem, hogy Kelemen nem szegregált, lebombázott, véres, hanem nyugodt, békés és minden szempontból virágzó Székelyföldet akar” – hangoztatta a politikus.

Jóval békésebb hangnemet ütött meg párttársa, a PDL első alelnöke, Sorin Frunzăverde, aki szerint a koalíciós pártok eltérő álláspontjai között meg lehet teremteni az összhangot, és meggyőződésének adott hangot, hogy sikerül olyan megoldást találni, amely révén elkerülhető a koalíció szétesése. Mint kifejtette, a mai, cotroceni-i egyeztetésen, az államfő jelenlétében folytatódik az alku, majd ezt követően a koalícióban is tárgyalnak az ügyről. Sever Voinescu PDL-szóvivő is arról beszélt, hogy párbeszédre van szükség, és a koalíció minden tagja a közös kormányzás folytatását szeretné.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap kijelentette: a nyolc mamutmegye kialakítása óriási költségekkel járna, a következmény pedig az lenne, hogy Románia nem tudná tartani a költségvetési hiánycélt. „Az első lépésnek a fejlesztési régiók átrajzolásának kell lennie. Az, hogy ezt követően milyen közigazgatási jogkörökkel ruházzuk fel őket, más kérdés” – mondta. Leszögezte: ilyen horderejű módosítást nem lehet egyik napról a másikra, előzetes hatástanulmányok nélkül végrehajtani. Hozzátette, a régióátalakításról még nincs politikai döntés, ez csupán a koalíciós partner PDL óhaja. „Biztosak vagyunk abban, hogy senki sem szeretné, ha kilépnénk a kormányból. Meggyőződésem, hogy mindenki politikai stabilitásra vágyik a koalícióban és a kormányon belül egyaránt” – jelentette ki Kelemen, aki szerint nem az RMDSZ-en múlik, hogy az instabilitás időszaka jön el, vagy sem. Egyúttal azt is leszögezte, hogy a tények félremagyarázása, amikor a román sajtó arról számol be, hogy az RMDSZ utcai megmozdulásra buzdítja a magyarokat. Mint kifejtette, ő csupán a magyar többségű megyékben tapasztalt közhangulatot írta le Lokodi Edit, a Maros megyei közgyűlés elnöke mindenesetre tegnap úgy nyilatkozott: Marosvásárhelyen nem kell utcára vonulni, mivel 1990-ben is hasonló akció nyomán törtek ki a véres márciusi események, Hargita megyei kollégája, Borboly Csaba pedig levélben fordult Johannes Hahn európai biztoshoz, amelyben arról kér információt, hogy az EU milyen elvárásokat támaszt a régiók kialakítása terén.


anatnyi lehűlést okoznak.