Magyarellenesség. Nem tetszik az egyik AUR-os képviselőnek, hogy csángófoldi támogatási programja révén Magyrország segít megőrizni a csángók identitását
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Magyarország csángóföldi befolyásának „aggasztó” növekedéséről beszélt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román parlamentben.
2025. március 13., 20:202025. március 13., 20:20
2025. március 14., 08:402025. március 14., 08:40
Robert Alecu egy parlamenti felszólalásban rohant ki a csángóföldi, Bákó megyei magyar támogatási program ellen, amelyet „Magyarország befolyása aggasztó növekedésének” nevezett a megyében gazdasági, kulturális, oktatási és vallási szempontból.
A szélsőséges politikus a Kós Károly-tervet tette felelőssé mindezért.
fogalmazott Robert Alecu a közleménye szerint.
Ezzel Gál Emíliára utalt, akit februárban iktattak be hivatalába.
A képviselő szerint ez a terv, amelyet Románia 16 Kárpátokon belüli megyéjében, valamint Bákóban hajtanak végre, „durván sérti a román törvényeket, valamint a kétoldalú és az európai jogi keretet az államok közötti kapcsolatok terén”.
– tette hozzá.
Robert Alecu
„Elfogadhatatlan, hogy egy idegen állam ilyen mélyen beavatkozik Románia belügyeibe anélkül, hogy hatóságaink határozottan lépnének. Miért nem idézték be magyarázatért a magyar nagykövetet? Miért nincs tiltakozó jegyzék vagy hivatalos nyilatkozat a román kormány részéről, amely elítélné ezeket az akciókat?” – kérdezte a képviselő.
– mondta a szélsőjobboldali Robert Alecu.
A moldvai Pusztinában afféle helyi népszavazás is megerősítette, hogy többen vannak, akik igénylik a magyar miséket, mint ahányan ellenzik vagy szükségtelennek tartják azokat. A plébános ez alapján vár püspökségi jóváhagyást magyar misék folytatásához.
Mint arról beszámoltunk, korábban
Románia budapesti nagykövete egy kereskedelmi kamarai rendezvényen 2019-ben úgy fogalmazott, a román kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország gazdákat támogasson Erdélyben.
A román kormány és Klaus Iohannis akkori államfő is alaptalanul azt a vádat fogalmazta meg, hogy a program etnikai diszkriminációt valósít meg, állítása szerint ugyanis csak magyarok részesülhetnek támogatásban.
Magyar Levente, a magyar külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023 októberében a Krónikának úgy nyilatkozott: maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly májusban arról beszélt: szoros egyeztetésben vannak, hogy a program jövője hogyan nézzen ki .
A Kós Károly-terv
„A romániai magyarság szülőföldön maradásának és egzisztenciális biztonságának egyik legfontosabb feltétele a fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés hosszútávra szóló alapjainak létrehozása. Ehhez azonban szükség van olyan átfogó, gazdasági-társadalmi elemzésre, amely alulról építkezve, szakmai alapokon mérlegeli az egyes területek gazdasági potenciálját. Ezt felismerve született meg 2016 évben a Kós Károly-terv elnevezésű gazdaságfejlesztési stratégia, amely Románia különböző régióira fogalmaz meg fejlesztési prioritásokat” – olvasható a terv programjait lebonyolító Pro Economica Alapítvány honlapján.
A stratégia kidolgozói és Magyarország Kormánya egyöntetűen azt tűzték ki célul, hogy úgynevezett pilot programként induljon el egy erdélyi gazdaságfejlesztési támogatási rendszer, majd térségeként a helyi igényeket figyelembe véve elérhetőek legyenek a különböző támogatások.
„Ennek a támogatási rendszernek a működtetésére és a későbbi programok lebonyolítására hoztuk létre a Pro Economica Alapítványt, melynek legfőbb célja, hogy tudományos és műszaki kutatásokra alapozva javítson a romániai családok életszínvonalán, a gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási életfeltételek fejlesztésével; valamint pénzügyi és morális támogatást nyújtson, az Alapítvány által meghatározott pályázati kritériumoknak megfelelő családok részére” – áll az ismertetésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti rendőrség bűnügyi osztályának vezetője a sajtónak elmondta, hogy eddig közel 30 személyt hallgattak ki a pénteki fővárosi tömbházrobbanás ügyében. Az ügyvivő bukaresti főpolgármester szerint senkit sem hagynak az utcán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 14 óra 31 perckor Vâlcea megyében, a Fogaras-Câmpulung szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
Idén szeptemberben 4 692 810 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3548-cal többet, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Beperelte az Európai Bizottságot a román állami gázipari vállalat, a Romgaz – írta az economedia.ro a cég közleménye alapján. A Romgaz azt szeretné elérni, mentesítsék a kötelezettség alól, hogy szén-dioxidot tároljon a kimerült gázmezőkben.
Megrázó eset történt péntek este a Vaslui megyei Vinderei községhez tartozó Docăneasa faluban: egy 4 éves kisfiút és egy 8 éves kislányt holtan találtak egy helyi vízgyűjtő tóban.
Egy ausztriai klinikára szállítják a pénteki bukaresti tömbházrobbanás egyik sérültjét – közölte szombaton a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).
Az előzetes információk szerint elkerülhető lett volna a bukaresti tömbházrobbanás – közölte péntek este Nicușor Dan államfő. Az elnök szerint felelniük kell mindazoknak, akik tudtak a földgázhálózat meghibásodásáról, de nem tettek semmit.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves bartánőjét, akiket a lány anyjának meggyilkolásával gyanúsítanak.
Ilie Bolojan miniszterelnök egy pénteki interjúban reményét fejezte ki, hogy a hónap végéig közös nevezőre jutnak a kormánykoalícióban a helyi közigazgatás reformját illetően.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás