Munkavállalás: sértõdés és nyugtatás

Ezzel Tãriceanu mintegy felzárkózott Traian Bãsescu államelnök álláspontjához, miszerint az uniós országoknak nem kell tartaniuk a román munkavállalók inváziójától. Míg Bãsescu az International Herald Tribune egyesült államokbeli napilapnak adott interjújában azzal fenyegetõzött, hogy Románia is ellenlépéseket tesz a külföldi munkavállalókkal szemben, amennyiben a nyugati országok valóban korlátozásokat vezetnének be, a miniszterelnök a kormány által készített cselekvési tervrõl számolt be, amelynek lényege, hogy ellensúlyozzák a külföldi sajtóban a román munkavállalókról kialakított negatív képet. A cselekvési tervben, amelyet a Külügyminisztérium és az integrációs minisztérium dolgoz ki, fontos szerep jut Románia nagyköveteinek. A miniszterelnök ugyanakkor az Európai Unió mûködésére nézve károsnak ítélte azt az „ostromlott vár mentalitást, amelyet a britek kezdeményeznek”.
Eközben Robin Barnett, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete bejelentette: Londonban csak az Európai Bizottság õszi országjelentése után döntenek az esetleges korlátozó intézkedésekrõl. Barnett azzal igyekezett megnyugtatni a román vezetõket, hogy Nagy-Britannia csak alapos elemzések után hoz döntést, miután figyelembe veszik a szigetországi munkanélküliségi arányt, és felbecsülik a Romániából érkezõ munkavállalók számát. Bãsescu fenyegetõzéseit kommentálva a brit nagykövet annyit jegyzett meg, hogy Romániának joga van korlátozásokat bevezetni.

Szigorúan ellenõrzött románok
A The Guardian brit napilap arról adott hírt, hogy az angol munkaügyi minisztérium olyan törvényt készül kidolgozni, amelynek értelmében a szakképesítés vagy a felsõfokú végzettség elengedhetetlen feltétele lenne a romániaiak munkavállalásának. A britek ugyanis úgy látják, hogy a potenciális romániai munkavállalók többsége szakképzetlen. A tervezet, úgy tûnik, a Blair-kormány valamennyi tárcájának tetszését elnyerte. Elemzõk szerint a brit közvélemény és az ellenzéki konzervatív párt nyomására igencsak valószínû, hogy a Blair-kabinet korlátozza majd a román és bolgár állampolgárok munkavállalását. Az angol kormány azonban kettõs nyomás alá került: a vezetõ brit vállalatok a kormánnyal ellentétes álláspontra helyezkedtek. A sok millió alkalmazottat foglalkoztató cégek, mint a Sainsbury’s szupermarketlánc, a National Grid villamosenergetikai vállalat és más óriáscégek vezetõi felszólították a Blair-kormányt, hogy ne korlátozza a román és bolgár munkaerõ-bevándorlást a két ország csatlakozása után. Szerintük ugyanis az EU 2004-es bõvülése után, amikor a britek a „nyitott kapuk politikáját” alkalmazták, az új munkaerõ évi 2,5 milliárd fonttal járult hozzá a brit gazdaság növekedéséhez.

Tãriceanu: Román iskolákat Spanyolországba és Olaszországba
Tãriceanu szerint egyébként az a tény is megnyugtató kellene, hogy legyen a britek számára, hogy a Spanyolországban és Olaszországban dolgozó románok közmegbecsülésnek örvendenek. „Spanyolországban azt állították az ott dolgozó románokról, hogy szorgalmasak, felkészültek, és vasárnaponként templomba járnak” – tette hozzá a kormányfõ. Majd beszámolt arról, hogy román tannyelvû iskolákat szeretnének létrehozni Spanyolország és Olaszország azon részein, ahol sok román munkás dolgozik.