Miniszterelnök: a megyeszékhelyekkel szomszédos települések önkormányzatai legyenek kerületi önkormányzatok

Vannak olyan községek, amelyeknek nincs nagy lakosságuk, de egymástól elég messze vannak, a körülmények miatt szétszórtan élnek” – mondta Ilie Bolojan.

Egyúttal megjegyezte:

„Így történt azokban az országokban, ahol már végrehajtották, például Lengyelországban, ahol több átszervezési kör is lezajlott, ami azt jelenti, hogy egy döntést mondjuk holnap hoznak meg, de az a következő választásoktól, vagy a következő választási ciklustól lép hatályba. Nem látom okát, hogy ebben a kérdésben ne jöjjön létre a kritikus tömeg, legalábbis én személyesen egyetértek ezzel” – mondta a miniszterelnök.

A kormányfő egyúttal előállt egy javaslattal az agglomerációs övezetek átszervezésére.

„A fejlődés – tetszik vagy sem – a megyeszékhelyekre vagy az agglomerációs területekre koncentrálódik. Romániában az elmúlt 20 évben a fejlődés ezekre a területekre koncentrálódott. A külső migráció mellett a vidéki területekről a városi területekre is migráció zajlott.

Gondoljunk csak bele, minél jobban megosztott egy terület, minél jobban megosztottak a problémák, annyival kevesebb az esély közös projektek megvalósítására. Tehát a legjobb megoldás az, ha azon települések önkormányzatai, amelyeknek közigazgatási határa van egy megyeszékhellyel, függetlenül attól, hogy melyikkel, kerületi önkormányzatokká válnak. A nagy fejlesztési terveket a fő önkormányzat készíti. Ezeknek a településeknek a jelentős része a megyeszékhely alvóövezete” – mondta Ilie Bolojan.

A miniszterelnök az agglomerációs együttműködésre azt hozta fel példaként, hogy

Romániában régóta téma a települések összevonásának kérdése.

Az ezt szorgalmazók azzal érvelnek, hogy sok kistelepülés még annyi jövedelemre sem tesz szert, hogy az önkormányzati alkalmazottak bérét biztosítsa, így azt a központi költségvetésből állják, ezért az összevonások nyomán megszűnő polgármesteri hivatalokon takarékoskodni lehetne.

Sokan ugyanakkor óvatosságra intenek, mondván: a felülről történő egyesítés, amely során nem veszik figyelembe a történelmi, kulturális és földrajzi sajátosságokat, csak tovább rontana a helyzetenk.

Mint ismeretes, Bolojan még nagyváradi polgármesterként megpróbálta ezt az elvet a gyakorlatban is megvalósítani, amikor a bihari megyeszékhelyhez akarta csatolni a Félix- és Püspükfürdőt is magába foglaló Váradszentmártont, azonban a váradi polgárok érdektelensége miatt a témában többször is kiírt népszavazás egyszer sem volt érvényes.