Fotó: Codra Botond
A romániai élelmiszeripar legfontosabb terméke a kolbász (és a szalámi), ami többnyire importból származó húsból készül. A hazai éves termelés közelít az egymilliárd euróhoz, de uniós szinten ez csak a középmezőnyre elég, hiszen például a „kolbászkirálynak” számító németek az előállítás és a fogyasztás terén egyaránt éllovasok, ami nem véletlen, hiszen legismertebb autógyártójuk is több hústerméket készít, mint gépkocsit.
2024. február 12., 14:042024. február 12., 14:04
Miközben az európai uniós kolbász- és szalámigyártásra vonatkozóan nem érhetők el friss statisztikák, a 2015-ös adatok is meglehetősen sokatmondóak. Ezek szerint az EU-n belül Németország volt a vezető kolbászgyártó évi 1,5 millió tonnával, amit Franciaország (816 ezer tonna) és Olaszország (645 ezer tonna) követett. A három dobogós ország az uniós kolbászgyártás felét adta. A rangsorban Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Románia, Hollandia, Ausztria és Magyarország következett.
A Global Trade 2020-ban napvilágot látott cikke szerint ezek az adatok némileg változtak 2014 és 2019 között. Bár Németország kitartóan az első helyen maradt, a második helyre Lengyelország jött fel, és így Franciaországnak csak a harmadik hely jutott – ha az elfogyasztott összmennyiséget vizsgáljuk, tonnában számolva. Az értékesítés tekintetében az adott időszakban Németország uralta a piacot, 7,6 milliárd dollár értékben forgalmazva húsipari termékeket, a második Franciaország (2,6 milliárd dollár) és a harmadik Spanyolország csak jelentős lemaradással követte a „kolbászkirály” németeket.
Az egy főre jutó kolbászfogyasztás 2019-ben Csehországban volt a legmagasabb, ahol 19 kilogramm jutott egy főre, majd Németország (18 kg/fő) és Ausztria (16 kg/fő) következett; 2015-ben a második helyen még Belgium volt).
Egyébként nem véletlen Németország piacvezető pozíciója, hiszen a nyugat-európai országban az általános vélekedés szerint több mint 1200 fajta kolbász létezik (bár tény, hogy ők a különböző hurkákat is ideszámolják), melyek közül a már említett currywurst és a bratwurst nagyon népszerű utcai gyorsétel (is). Nem lehet elmenni ugyanakkor amellett az egyáltalán nem közismert adat mellett sem, miszerint
amit 1973 óta gyártanak a cég wolfburgi üzemében. Eredetileg a gyár dolgozóinak étkeztetését igyekeztek ily módon megoldani, de ma már üzletekben is elérhető az „eredeti Volkswagen-alkatrészként” forgalmazott termék (a kolbász a 199 398 500 A számú alkatrész).
A szintén éllovas Franciaországban a kolbászok között találunk a hurkára (véresre, májasra) egyaránt emlékeztető változatokat, illetve egy igazi különlegességet is, a pacal-kolbászt. A Le Monde által idézett 2023-as statisztika szerint a franciák nagy húsrajongók, fejenként 85 kilogrammot fogyasztanak évente (ez körülbelül 20 kilogrammal meghaladja a romániai átlagot, illetve duplája a világszinten kiszámolt átlagnak). Ilyen téren egyébként Spanyolország és Portugália megelőzi a franciákat.
A tíz éve még dobogós Olaszországban nagyon változatosak a kolbászok, az egyik hagyományos fajta például ánizst és édesköményt tartalmaz. Az egyébként nem derül ki a statisztikákból, hogy Románia esetében például a miccset (mititei) kolbászszerű termékként számon tartva beveszik-e a számításokba.
A legfrissebb adatok alapján az EU legnagyobb kolbászgyártójának az értékesített tétel tekintetében Lengyelország számít, ahol évi 2,2 milliárd euró értékben állítottak elő kolbászt, majd Ausztria következik 1,1 milliárd euró értékben elkészített termékkel.
A Ziarul Financiar bukaresti gazdasági-pénzügyi szaklapnak Radu Timiș, az egyik legnagyobb romániai húsipari vállalat, a CrisTim vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy
A cikk szerint Románia a kolbászgyártás terén erősen ki van szolgáltatva a külföldi piacoknak. „Amint azt tudjuk, a nagy gyártók Németországból, Spanyolországból, Dániából és Lengyelországból szerzik be az alapanyagot a kolbász és a felvágottak számára. Romániában nincs elég disznóhús, ezért függünk az importtól” – ismertette Dragoș Frumosu, a romániai Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
1 hozzászólás