Megsértődött Bukarest az EU-ra

A tárcavezető (képünkön) pénteken este annak kapcsán, hogy az Európai Unió belügyminisztereinek csütörtökön véget ért ülésén sem született érdemi döntés az ország schengeni csatlakozásáról, a Digi 24 hírtelevízióban kifejtette: Románia és Bulgária nem tesz le a csatlakozásról, ugyanakkor nem várható el tőlük, hogy olyan dolgokért „fizessenek”, amelyek nem rajtuk múlnak.

Szerinte a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez való csatlakozás ellenzői csupán ürügyként használják az igazságügyi reformra vonatkozó országjelentést, ugyanakkor a halogatás igazi oka az európai gazdasági válság miatti szociális és gazdasági helyzet. Úgy véli, hogy egyes országokban az elmaradt gazdasági növekedést próbálják ellensúlyozni a „populista, idegenellenes és rasszista” megnyilvánulásokkal.

Alfonsas Barakauskas, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Litvánia belügyminisztere egyébként a belügyi találkozót követően, csütörtökön késő este bejelentette: az EU tagállamainak belügyminiszterei csak akkor tűzik ismét napirendre Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, amikor kedvezőek lesznek a feltételek.

Románia és Bulgária az ülésen közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy ismét csak nem született döntés a felvételükről, és úgy vélték, nincs semmilyen jogi vagy konkrét ok arra, hogy tovább várakoztassák őket. A közleményben arra hivatkoznak, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is megállapította: mindkét ország teljesítette a csatlakozás technikai feltételeit. Egyúttal megállapítják: a továbbiakban csak akkor indokolt a belügyminiszterek tanácsának napirendjére tűzni a csatlakozás témáját, ha kialakult a teljes összhang.

Mint ismeretes, a csatlakozás csak akkor valósulhat meg, ha az összes uniós tagállam beleegyezik. Németország, Franciaország és Hollandia azonban továbbra is ellenzi, arra hivatkozva, hogy még mindig nem kielégítő az igazságügyi reform, és a külső uniós határok őrizete is kívánni valót hagy maga után. Hollandia és Németország jelezte: az igazságügy helyzetéről szóló országjelentés januári közzétételét követően döntenek arról, hogy módosítják-e álláspontjukat.