Medveveszély: szükség van a megelőző intézkedésekre a környezetvédelmi miniszter szerint

„Úgy gondolom, szükség van egy megelőzési kvótára. Nem tudom eldönteni, hogy ezt a kvótát törvényben kellett volna-e rögzíteni. Most már törvénybe iktatták, így a kormány nem nyilváníthat véleményt ebben a kérdésben. Ugyanis amint a parlamentben megindul egy jogalkotási folyamat, a kormány nem kezdeményezhet egy másik jogszabályt, amely ugyanezt a témát érinti” – közölte.

Arra a kérdésre, hogy Nicușor Dan elnök, aki visszaküldte a parlamentnek a mevdeállomány ritkjtására vonatkozó törvényt, mit akart volna megváltoztatni rajta, Buzoianu azt válaszolta, hogy „még nem ismerem az álláspontját. A törvényjavaslat már megérkezett a képviselőházba és a szenátusba”.

„Végül is ez az elnök hatásköre. Az elnök hatásköre, amely teljesen alkotmányos és normális” – tette hozzá.

„Azt gondolom, ebben az esetben – a medvékkel kapcsolatos beavatkozások tekintetében – azt kellene tenni, hogy

– emlékeztetett Buzoianu.

„Megvan a jogszabály. Be kell avatkozniuk, mielőtt tragédia történik” – szögezte le az ügyvivő környezetvédelmi miniszter.

Az államfő által a parlamentnek visszaküldött jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.

korábban írtuk

Visszaküldte a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt az államfő

Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.

Az államfő azután élt ezzel a jogával, hogy korábban alkotmányossági kifogást emelt a törvény ellen, az alkotmánybíróság azonban júniusban kimondta, hogy a jogszabály megfelel az alaptörvénynek.

Az elnök újratárgyalási kérelme szerint a Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter által kezdeményezett jogszabály legitim célt követ: az emberek életének és testi épségének védelmét, valamint a medve által okozott károk csökkentését.

Nicușor Dan azonban úgy véli,

Nicușor Dan szerint önmagában a vadászterületenkénti kilövési kvóták meghatározása nem ad útmutatást arra, hogy melyek azok az példányok, amelyek eltávolítása ténylegesen csökkentené az ember-medve konfliktusokat.

Érvei szerint a megelőző kilövéseket a helyi adatokra kellene alapozni.

Elsősorban az emberhez szokott, bizonyítottan veszélyes, lakott területeken ismételten felbukkanó példányokat kellene célba venni, miután megvizsgálták az észszerű, nem halálos alternatívákat is – írta a Cotroceni-palota által ismertetett kérelemben.

Az államfő sürgeti a 2026-os és 2027-es kvóták újragondolását is. Érvei szerint a jelenlegi szabályozás kötelező köztes felülvizsgálat nélkül másolja át a 2026-os számokat a következő évre, ami

„Egy adott évre meghatározott kilövési kvóta nem alkalmazható automatikusan a következő esztendőben is. A medvepopuláció helyzetét ugyanis folyamatosan alakítják a törvényes kilövések, a természetes és a balesetből eredő elhullások, az orvvadászat, a szaporodás, valamint az egyedek elvándorlása és a vadászterületek közötti mozgása” – írta Nicușor Dan.

Az elnök kifogásolja azt is, hogy a törvény egy országos keretet és 528 vadászterületre lebontott kvótát hagy jóvá, de nem hoz létre egységes, valós idejű nyilvántartási rendszert a kilövések követésére.

Szerinte valamennyi kilövést azonnal rögzíteni kellene egy országos elektronikus nyilvántartásban, amely automatikusan megakadályozná az újabb példányok elejtését, ha egy vadászterületen elérték a megengedett kvótát.

Az államfőnek a törvény életbe léptetését akadályozó újabb lépése pár nappal azután történt, hogy háromszéki elöljárók és állattartó szervezetek a jogszabály mielőbbi kihirdetését kérték tőle.

Hangsúlyozták, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására az állandósult medveveszély miatt lenne szükség.